Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Sándor: Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben
Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben 33 VÁROSOK Lakósság száma szaporodás v. fogyás | 1910 1930 szám szerint . °/o 11. Szászváros 7,672 7,337 335 — 4,4 12. Szamosujvár 6,857 6,608 249 — 3,6 13. Dicsőszentmárton 4.417 6.567 2,150-j-48.7 14. Lippa 7.864 6,000 1864 —23,7 15. Bánffyhunyad 5,194 5.401 207 + 4,0 16, Kézdivásárhely 6.079 5.107 972 — 16,0 e^5000 lakosonaluli városok 1. Csíkszereda 4.914 4,807 107- 2,2 2. Balázsíalva 3,667 4 618 951 + 25.9 3. Vajdahunyad 5,401 4.600 801 — 14.8 4. Belényes 4,223 4.293 70 + 1,7 5, Felsőbánya 4,422 4.127 295 — 6,7 6, Erzsébetváros 4,408 4.057 341 — 7.7 7. Naszód 3,501 3,512 11 + 0,3 8, Hátszeg 3,389 3,383 6 — 0,2 9, Abrudbánya 2,938 2.468 470-16,0 Összesen: 776.262 963.418 197,451 10295 + 24,1 azonos az 1910. évi számadatokkal, százalékaránya azonban 87,1 százalékról 82,7 százalékra esett vissza. A világháborút követő évtizedet fokozódó városiasodás jellemzi, az addigi egyenletes fejlődés helyett, különösen a nagyobb városokban, szinte amerikai méretű fejlődés indul meg. Kolozsvár lakossága tiz év alatt 65,8 százalékkal nő s itt a legnagyobb az abszolút szaporulat is s 40.036 lélek. A törvényhatósági városok között még Marosvásárhely, Szatmár, Nagyszeben és Brassó fejlődése jelentős, Nagyváradé és Temesváré csak közepesnek mondható, Arad pedig 14,4 százalékos szaporulatával nem haladja meg a kisebb városok átlagos népességnövekedését sem. Az erdélyi városok közül a leggyorsabb ütemben Medgyes fejlődött, (79,7%-os növekedés), utána Dicső- szentmárton és Torda következik, ami abból érthető, hogy a földgáz bevezetése folytán megerősödött e városok gyáripara. A 10,000 leiken aluli városok fejlődése sokkal gyengébb, sőt itt már gyakran találkozunk a visszaesés jeleivel is. A lélekszám emelkedésében mutatkozó pangás elsősorban a Székelyföldön szembetűnő. Székelyudvarhely, Csíkszereda. Kézdivásárhely népessége csökkent. Erdély 49 városa közül 34 nek emelkedett a népessége, 15-nek pedig apadt. Ha a városok fejlődésének adatait összevetjük a városi népesség nemzetiségi adatainak megoszlásával, mindenütt a románság arányszámának jelentős növekedésével találkozunk. 1910-ben a városi lakosságnak 62°/o'a magyar volt, 19,7®/o-a román és 15,8®/o