Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Vita Sándor: Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben
34 Vita Nándor német. 1930-ban már csak 37,9°/* magyar (24,2 százalékos csökkenés), 35®/o román (120,3 százalékos emelkedés) és 13,27o német (3,4 százalékos emelkedés az abszolút számokban.) Igaz, hogy a Jelentősebb gazdasági és művelődési központokat képviselő törvényhatósági városokban viszonylag kedvezőbb a magyarság arányszáma, Kolozsvárt, Nagyváradon, Aradon, Szat- máron, Marosvásárhelyt ma is magyar anyanyelvű a lakosság többsége, A számarány ugyan itt is csökkent, de a magyarság abszolút száma nem sokat változott, A nyolc törvényhatósági városban 1910-ben 264,729, 1930-ban 270,915 volt a magyarság lélekszáma. Jelentősebb gyarapodást mutat Brassó magyarsága, Kolozsvárt, Temesvárt, Marosvásárhelyt kisebb a gyarapodás, Szatmáron, Nagyváradon, Aradon és Nagyszebenben viszont csökkent a magyarság száma. Mégis megállapithatjuk, hogy a számarány romlása nem a magyarság abszolút számának visszaesésével magyarázható, hanem a románság számának emelkedésével. Igaz, hogy elsősorban éppen a nagyobb városok magyarsága szenvedett erős vérveszteséget a repatriálások során, azonban az így beállott apadást ellensúlyozni tudta a természetes szaporulat s főleg a bevándorlás. Mivel az uralomvállozással járó ki- és bevándorlások 1930-ban már végetértek, valószínűnek kell tartanunk, hogy a városok nemzetiségi helyzetében most már csupán lassú eltolódások mutatkozhatnak, A románságnak különösen középosztálya gyarapodik, a magyarságnál ezzel szemben az ipari munkásság és kisiparosság száma emelkedik a faluról bevándorlók útján. S ha a magyar értelmiség természetes népmozgalma stagnál is, ez korántsem jelenti a városi magyarság lassú elsorvadását, mert a külvárosok kisembereinél annál bővebb a gyermekáldás. Az erdélyi városok lakosságának anyanyelvi megoszlása 1910-ben és 1930-ban százalék szerint ^ Városok 19 10 19 30 Román Magyar Német Egyéb Román Magyar Német Egyéb Kolozsvár 12,4 83,4 2,4 1,8 34,5 54,3 2,7 8,5 Temesvár 10,4 39,4 43,6 6,6 26,3 35,5 33,5 4,7 Nagyvárad 5,6 91,1 2,2 1.1 25,3 66,6 1.4 6,7 Arad 16,3 73,0 6,9 3,8 37,0 53,3 6,0 3,7 Brassó 28,7 43,4 26,4 1,5 32,7 42,2 22,4 3,3 Szatmár 2,8 94,9 1,8 0,5 27,1 58,9 1.3 12,7 Nagyszeben 26,3 21,7 50,3 1,7 38,5 13,7 44,7 3,1 ® Az 1910. évi arányszámokat Jakabffy Elen.ér di ; Eidély statisztikája c. müvében közölt adatok alapján számítottuk ki. Néhány város területében a háború után módosulások történtek (Tordához hozzácsatolták Keresztest, Csíkszeredához Zsögödöt stb.) az itt közölt arány szám ok az 1910. évi magyar közigazgatási beosztásra vonatkoznak, mivel nem minden városnál sikerült megállapítani a változásokat.
