Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Zrínyi Miklós: Elmélkedés Mátyás királyról
Ságunkat. így ha Hunyadi János is régi seculumokban lett volna, ennek is Jupitert atyjául adták volna, vélvén a régiek, hogy csaknem lehetetlen embertől fajozni annak, kinek jó cselekedetei nagyobbak más embereknek rendinél. Hunyadi Jánosnak fia Hunyadi Mátyás volt, s nem elég-e az ? Mutasson ilyen apát s ilyen fiat nekem egy historicus, aki ezer esztendőre fonja is némely királynak genealógiáját... Azért Hunyadi János Mátyásnak tartott világosságot ; annál a szép carbunculusnál látták meg Mátyást a magyarok, kit talán meg nem találtak volna olyan könnyen, ha az a világosság nem lett volna. Az atyja érdeméért lén király, akit még királyságra valónak nem ismértek volna... MIHÁNT AZ ORSZÁGNAK BOTJÁT kezében vette Mátyás, és nem is szorithatta volt jól összve a markát, mindjárt oly három ellensége és hada támada, az ki mindenik elnyelni gondolta országostul. Két világbíró császár,német és török, harmadik a Giskra, cseh, maga országában, kit nehéz volt kiveszteni, mint a nyüvet a rothadt sebből. Nosza most, vitéz király, lássuk, vagy-e olyan mint Hercules, Jupiter fia, aki bölcsőben még két sárkánt ölt meg egyszersmind, mindenik kezével egyet. De a te állapotod annál is nehezebb volt, mert mindenik kezedre egy ellenség jutott: az harmadikat mire számlálod? az áruló szolgáidat. Tedd hozzá országodnak szegénységét, tárházadnak ürességét és a közönséges tébolyodást az országban ilyen nagy ellenségnek félelmétől t mit fogsz csinálni, hová fogsz kapni ? Nagy Simon nagy harccal győ- zettetik meg, szabadon fut a te vitéz sereged a német előtt. Vas vármegye füstöt vetett, füstölög: távolrul is megláthatod. De mit érne az arany, ha a tűzben füstté lenne, mire való volna a kormányos, ha csak jó időben tudna hajókázni? Ezeket a confusiókat, a háborúságokat a Fatum mind Mátyás szerencséjére hozta és fundálta, nehogy könnyűszerrel jusson dicsőséghez s halhatatlansághoz. Ázért összveszedi a király minden elméjét, minden erejét, amnestiát s tiszteket ígér az árulóinak s magához hódítja, Ráküldi ugyan ismét Nagy Simont és gróf Szentgyörgyi Zsigmondot, aki az előbbeni harcban ellensége volt, a római császárra, kit meg is vert,. , s kirázza a császárnak a kevély német gondolatokat a fejéből; félni, kezd, aki azelőtt ijesztett, fél a maga prédájátul, kit házában tartott, úgymint az koronát; örömest ellenne nála nélkül, ha tiszteséggel lehetne, gondolja, hogy amiatt lesz neki romlása, ha sokáig lesz nála. De a király magnanimi- tása (nagylelkűsége) megmenti ettűl a félelemtűi; a császárnak kalácsot vet a torkába, mint Aeneas a Cerberusnak, hetvenezer aranyat vet néki, kivel fösvény szemét befedte. Másfelől Rozgonyi Sebestyén a cseheket sok bkjából kiűzi, de király nélkül Gískrát nem veheti ki; rámegyen a király minden birodalmábul, hadábul s erejéből, de aki nagyobb, az ő sze- lédithetetlen elméjét megszeléditi, s tolvajoknak kapitányából magának hüvet csinál és állhatatos vitéz embert Más király addig várta volna, hogy kezébe kaphassa, hogy harcolhatott volna széllel városokrul városokra triumphusban; de a mi királyunk ilyen 2_________________________________________________2rinyi Miklós
