Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Venczel József: Erdély és az erdélyi román földreform
Í66 í)r- Venczel József magyar német román 31,8 8,5 59,6 36,2 8.0 55,7 33,6 8,7 55,4 legelőterület kis mennyiségét — ezek a számok előbbi arányszámainkat valójában csak elenyésző mértékben befolyásolják i Részesedés a mezőgazdasági és legelő- területből ®/o ban Kis- és középbirtok Összes birtok Nemzetiségi arányszáip. Megállapíthatjuk tehát, hogy Erdélyben az utolsó évszázadok folyamán, az 1914 — 18. évi világháború idejéig olyan földbirtokpoli- tikai változások mentek végbe, amelyeknek következtében a külön' böző birtoktipusok egészséges összhangja alakult ki s a birtokok nemzetiségi megoszlásában is megvalósult oz egyensúly. Legfönnebb olyan beavatkozásra volt még szükség, hogy a mezőgazdasági népesség arányosan oszoljék meg Erdély különböző tájegységein j így elsősorban a túlnépesedett székelységnek kellett volna kolonizációs területeket megjelölni Erdély középső és nyugati részén. Általában ezidőtájt (1916 körül) egy esetleges földreformnak csak kiigazító jellege és jelentősége lehetett volna, mert az erdélyi földreformot elvégezte maga a történelem — egyfelől az 1848. évi jobbágyfelszabadítással és földosztással, másfelől azzal a tágkeblű földbirtokpolitikai liberalizmussal, amely nemcsak megengedte, de egyenesen elősegítette a bármilyen nemzetiségű szorgalmas vagy pénzzel ellátott mezőgazda földszerzését és terjeszkedését. A HÁBORÚ UTÁNI ROMÁN FÖLDREFORM azonban ezekkel a kétségbe nem vonható társadalmi és gazdasági tényekkel egyáltalán nem törődött s kiindulva abból az irányzatos társadalom- történeti felfogásból, hogy Erdélyben a rendi korszak feudálizmusa uralkodik s rendíthetetlenül azt hirdetve, hogy e feudálizmus egyfelől proletár-sorsra juttatta az erdélyi románságot, másfelől megakadályozta az erdélyi románság természetes fejlődését és terjeszkedését, az 1921. évi agrártörvénnyel kisajátítást rendelt el, majd ennek alapján 1925-ig Erdélyben 1,007.126 kát. hold a keletmagyarországi és bánsági részeken 1,487.459 kát, hold összesen 2,494.585 kát- hold területet kisajátított^^ s későbbi eljárásokkal a kisajátított területet 3,192-508 kát- holdra növelte^'’. Itt a szempont természetesen nem a társadalmi és gazdasági szükségesség, hanem a politikai és nemzeti elfogultság, amely nem kímélte sem a mintagazdaság jellegű középConstantinesco; i. m. 411. 15 Enciclopedia Romäniei. III. Economia na^onalá (Cadre íji produc(ie) 3Ü4 —305.: Vasiliu, loan C-: Structura economica a agriculturii romäne^ti.
