Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Venczel József: Erdély és az erdélyi román földreform
Erdély és az erdélyi román földreform 267 Adatok a román földreformhoz 16 Birtokkategória kát. holdakban A Beszterce-Naszód, Eolozs és Szolnok-Doboka vármegyékben kisajátítást szenvedett birtokok száma területe a kisajátítás előtt kisajátított része szántó, kert, rét legelő. erdő Összesen szántó, kert, rét legelő, erdő Összesen kát. holdakban 1 50 50-100 100 500 500379 22 116 70 3852,5 1043,7 16470,1 41249,8 1034,6 484,8 12237,7 57817,4 4954,0 1622,4 29845,9 104906,8 1768.5 693,4 8004.6 33874,5 785 3 323,7 6331,7 48106,5 2561.5 1046.6 14730,7 83645,5 birtokot, de még a kisbirtokot sem, ha magyar tulajdon volt, s különösképp nem könyörült a közösségi birtokokon s községi vagyono- kon és közbirtokosságokon, egyházi, iskolai és alapitványi birtokokon, mert ezek jelentették — évszázadok előtti szerzés és adomány ci- mén — az erdélyi magyar kultúra anyagi alapjait. A magyar agrárstatisztikusok^'^ ezeknek a vonatkozásoknak a nagyrészét bőven kifejtették s a nemzetközi közvélemény is értesülhetett a kirívóbb esetekről, mint pl. arról, hogy a négy róm. kát. püspökség és a négy protestáns egyházkerület 314.199 kát, holdat, összes vagyonuk 84®/o-át vesztették el, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület törvényellenesen megfosztatott 1708 kát. hold alapítványi birtokától, a közcélú Csíki Magánjavakat egyszerűen elkobozták, a székely közbirtokosságokat megdézsmálták stb,; számos ügy, mint a Csíki Magánjavak és a háború előtt földhöz juttatott s földjük nagyrészétől most megfosztott telepesek kérdése a nemzetközi fórumokat is hosszasan foglalkoztatta*®, természetesen anélkül, hogy a sérelmek érdemi jogorvoslatot nyertek volna. Az Erdélyrészi Földreform Tanulmányi Bizottsága D) jelzésű kérdőíve alapján, Oberding ■. i. m.; Móricz Miklós dr:. Az erdélyi föld sorsa. Az 1921 évi román földreform (1932) és angol nyelven : The fate of Transylvanian Soil (1934); Die rumänische Bodenreform in Siebenbürgen (1940). Vö. gr. Teleki Pál m, kir. külügyminiszter jegyzéke a Szövetséges és Társult Föhatalmak budapesti megbizottjaiboz (1920 december hó 31.) ; gr. Bánffy Miklós m. k r. külügyminiszter jegy/éke a fenti megbizottakhoz a készülő román agrártörvénynek a kisebbségi szerződést sértő rendelkezéseivel kapcsolatosan (1921 április hó 28.;; a Bocskay Szövetség panasza a Nemzetek Szövetségéhez a romániai agrárreform ügyében (1921 október hó 7.); dr. Tornya Gyula panasza a bánsági és erdélyi telepesek, illetve a torontáli régi telepesek ügyében (19 5 február hó 18, illetve július hó 19); dr, Pál Gábor és társa' panasza a Csíki Magánjavak ügyében (1929. június hó 15.), dr Gaál Endre pótpeticiója a Csiki Magánjavak ügyében (1933 március hó 20). L. részletesen: Dr.Mikó Imre: A romániai magyar kisebbség panaszai a Nemzetek Szövetsége előtt. Hitel, 1936, évi 3. sz. és kny — Természetesen a fenti ké désekoéi bonyodalmasabb üg> nek bizonyult az u. n. optáns-per, mely hosszú éveken át foglalkoztatta mind a hazai, mind a külföldi közvéleményt.
