Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Venczel József: Erdély és az erdélyi román földreform
Erdély és az erdélyi román földreform 261 gör. kát, egyház létesítése, iskolai téren:, a nemzetiségi vidékek iskolahálózatának kiépítése, gazdasági téren : a fellendülő bánya- és nagyipar gócainak s a kiépülő vasúti és közúti hálózat hozzájuk való közelsége) mind kevés az évszáza^dos elmaradottság pótlására s így az erdélyi románság az ősi primitív életformát nagy tömegeiben még ma sem haladta túl. Természetes tehát, hogy társadalmi képletének elemei nem mutatják a magyar és német társadalom arányait; értelmisége és polgári csoportjai kis számnak, ámbár igaz, hogy az őstermelésben fölényes a helyzete: míg a románság erdélyi arányszáma 55,4®/o, addig az erdélyi őstermelésben a románság részesedése 65,4®/o-os s ez azt jelenti, hogy amíg Erdélyben száz keresőre 70,7 őslermelő jut, addig száz román keresőre 83,5 őstermelő s ez az arányszám annál többet jelent, minél inkább meggondoljuk, hogy száz magyar kereső közül csak 54,4 és száz német kereső közül csak 57,3 az őstermelő. AZONBAN sem az előbbi fejtegetésből, sem a táblázat bemutatta vázlatos társadalmi képletből nem következik a román társadalomelemzők ama kedvenc tétele, hogy az erdélyi románság, főként az annak túlnyomó többségét jelentő erdélyi román őstermelő réteg — az elnyomás, háttérbeszoritás stb, következtében — hátrányosabb helyzetben lett volna a magyarságnál és a németségnél. Sőt, előbbi adataink némelyike éppen az ellenkezőjét bizonyítja, hiszen a napszámosok, házicselédek, valamint a külön meg nem nevezett és ismeretlen foglalkozásúak csoportjait összevonva, megálla- pithatjuk, hogy e bizonytalan létalappal rendelkező foglalkozási ágakban a magyarság részesedése 48,9®/o-os (ámbár arányszáma csak 33,6®/o), a németség részesedése 7,8%-os (arányszáma 8,7%) a románság részesedése pedig 39,6%-os (arányszáma 55,4%). Tehát ezekben a foglalkozási csoportokban csak a magyarság helyzetét mondhatjuk hátrányosnak, mert e csoportok aránya a magyarság társadalmi képletében a legnagyobb j a fenti bizonytalan létalappal rendelkező foglalkozási ágakhoz minden 100 magyar kereső közül 11,3 „ 100 német „ „ 7,0 „ 100 román „ „ 5,5 tartozik. De hogy szemléltetőbbé tegyük a társadalmi alkat e kérdését minden vonatkozásában, a közölt statisztikai tábla mellé újabbat szerkesztünk, amelyben az itt szóbahozható foglalkozási csoportokat elemeikre bontjuk. E szerint száz keresőhöz viszonyítva: öná'Ió véderőhöz tartozó cseléd, munkás. (birtokos, iparforgalmi) értelmiségi bizonytalan egzisztencia magyar 44.5 2,3 6,5 46,6 német o2.9 2,6 6,3 28,1 román 61,5 1,2 1.2 35.9 átlag 54,9 1,7 3,4 39 8
