Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 3-4. szám - Venczel József: Erdély és az erdélyi román földreform

É62

br. Venczel József

Az önálló keresők sorában tehát az uralkodó (az ellenséges érzületű propaganda fogalmazásában í elnyomó) nemzet alul marad, a proletár’ népességben pedig felülkerekedik- Az elnyomásról panaszkodó nemzetiség viszont az önálló keresők soriban majdnem a társadalmilag szerencsésen tagolt németség magas arányszámát éri el s proletáriátusa jóval kevesebb, mint az erdélyi átlag. A számok ridegek és igazságosak ! Ugyanezt a képet kapjuk, ha adatainkat nemzetiségi arányszámainkkal vetjük össze. Az egyes nemzetiségek erdélyi arányszáma legyen egyenlő százzal s ime, az alábbi jellemző számsorhoz jutunk:

Önálló (birtokos, ipar-forgalmi) Véderőhóz tartozó Értelmiségi

Cseléd, munkás, bizonytalan egzisztencia Kereső népesség

magyar

német

román

80,9

113,8

112,1

135,7

151,7

69,6

189,2

180,4

35,5

116,6

70,1

90,0

100,0

100,0

100,0

Természetesen az erdélyi proletáriátus nagyobb részét (54,1 7o-át) a gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, valamint az erdészet és szénégetés körében alkalmazott segédszemélyzet jelenti. Ez már országrészünk agrárjellegéből következik. A magyar proletáriátus 40,2 ®/o-a, a német proletáriátus 20,3 ®/o a, a román proletáriátus 68,7 7o-a tartozott a mező- és erdőgazdaság körébe.

ENNEK AZ UTÓBBI JELENSÉGNEK azonban nem ellenpólusa az erdélyi feudálizmus, annál is inkább nem, mert ilyen e fenti adatok származási idején már jóformán nincs is.

Az erdélyi földkérdéssel foglalkozó román vagy románbarát „tudományos“ művek® a birtokmegoszlás megítélésében általánosan azt az alapvető hibát követik el — a feudálizmus bizonyíthatósága érdekében — hogy csak a birtokok összesítő adatait közlik. Mert ennek alapján^® rá lehet mutatni arra a jelenségre, hogy a 3,514 száz holdon felüli birtokos tulajdonában 1,976.761 kát. hold volt, vagyis a birtokosok 0,8®/o-a a földtulajdon 32.1®/o át mondhatta magáénak, sőt — hogy az ellentétek még élesebbek legyenek — azt is ki lehet emelni, hogy a 385 ezer holdon felüli birtokos tulajdonában 1,125,305 kát, hold volt, vagyis a birtokosok 0,08o/o-a a földtulajdon 18,3®/o-át mondhatta magáénak. Részletezve s

ä Pl.: Constantinesco, Mitiía: L'évolution da la propriété rurale et la reformé agraire en Roumanie 0925); Petrini. Emil: Reforma agrará. Transílvania, Bánátul, Cri^ana, Maramure^ul 1918—1928 (1929; 1. 285—314.; Mitrany, David: The Land and Peasant in Rumania. The War and the Agrárreform 1917 — 1921 (1931).

'** A Magyar Korona országainak mezögazda.sági statisztikája. IV.; A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. 1900, és M. Stat. Közi. üj f, XXIV. k.