Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Zrínyi Miklós: Elmélkedés Mátyás királyról
MÁTYÁS, VALÖ SLET£RŐL KEDESEK NOHA A MI MAGYAR NÉPÜNK mindenkoron inkább vitézségnek cselekedeteiben gyönyörködött, hogysem a maga dicsőségének leírásában fáradozott volna s mindazonáltal sok vitéz királynak tündöklő neve köztünk is indított jó írókat, akik elégségesek voltak a magyar jó nevet örök feledékenységből dicsőségre és világra kihozni. Ha azért most ékesen író historicusink nincsenek, nem tulajdoníthatjuk nemzetünk íráshoz való restségének annyira, mint annak, hogy megholtak Mátyás királyok, s újak nincsenek, kik indítanának új elméket, és nevezetes okokat adnának az ékesen való írásra. Holott annak a dicsőséges királynak halála után ha lettek volna mások is olyanok, mi sem siratnánk annyi veszedelmünket. De nem mindenik seculumban születik Fenix, és sok száz esztendeig kell fáradozni a természetnek, meddig formálhat oly embert, aki világ s országok megbotránkozásának gyógyítója legyen s maga nemzetének megvilágositója. Ilyen vala a jó Mátyás király, aki mellé avagy igen kevés, avagy senki keresztyén királyok közül, kik utána voltak, ne álljon hasonlatosságért, mert bizony megocsusodik érdeme Mátyás mellett, s elvész tündöklősége, mint a csillagok nap támadásán... Én az ő királyi erkölcseiben gyönyörködvén, ezen a két héten magam mulatságáért jegyzésben venni akarom az elmélkedésre való dolgait... Az én pennám meg fog akadozni Mátyás király nemzetsége számlálásában t eleget versengettek már a historicu- sok abban. Bonfinius rómaiaktul s régi tündöklő Corvinusoktól hozza ki a genealógiát, el is hittem, hogy úgy vagyon; a magyar írók penig nem egyeznek vele ebben, hanem hogy Zsigmond királytól és egy bujér (bojár) asszonytól való volna, nem törvényes házasságbul, hanem szerelem gerjedéséből. Ha így volna is, nem volna mind ebben mit szégyenleni... Amaz erős vitézség! Hercules, aki ez világot betöltötte szép neve zengésével, ki fia volt ? Jupiteré, Alcmenábul. Sok száz másnak, vitéz nevű főembereknek eredetét nem tudjuk, fabulákkal támogatván tudatlanMátyás király emlékének kívánunk hódolni szüietésének ötszázadik évfordulóján, mikor kiadjuk Zrínyi Miklósnak, az 1650-es évek közepén Mátyás királyról írt jellemrajzát. Szövegét Zrínyi Miklósnak a Magyar Szemle Társaság kiadásában megjelent Összes Prózai Mankdi-hól vettük, melyet Markó Árpád rendezett Sajtó alá. Terjedelme több mint két ív; jelen közlés a szükségessé vált kihagyások ellenére is hűen őrzi Zrínyi eredeti gondolatmenetét.
