Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Szabó T. Attila: Az erdélyi tudománypolitika kérdéséhez
Az erdélyi tudománypolitiha kérdéséhez 180 statisztikusok és fajvizsgálók csoportja megy ki. A szakemberek együttes munkája hihetőleg érdekes összesítő képét adja majd e vidék történetének, népi műveltségének és általában jelenlegi helyzetének. A helyszínén gyűjtendő és a levéltárakban, könyvtárakban, valamint más gyűjteményekben felkutatott anyagot éppen úgy önálló, egységes munkában, vagy egyes tudományszakok szerint külön kötetekben, dolgozatok alakjában adja ki az Intézet, mint az ezutáni években végzendő kutatások anyagát. Az Erdélyi Tudományos Intézet nem pusztán a szakemberek munkáját támogató és eredményeiket közzétevő kutató-intézet, hanem a nyári munka és az azt követő feldolgozás idején az egyetemen növekedő fiatalságnak is tudományos gyakorlati lehetőséget nyújtó intézménv is. Az intézethez kinevezett egyetemi tanárok ugyanis segéd-erőként kiválóbb tanítványaikat is kiviszik a nyári munkára és úgy mutatják be az egyetemen elméletben elsajátított kutatómódszerek gyakorlati alkalmazását. Ugyanígy az anyag feldolgozásának tartama alatt a feldolgozás módszertani fogásaival ismertetik meg az arra hívatottakat. Másfelől azonban érintkezik az Intézet munkája az EME-ével ís, mert történeti jellegű kutatásaiban az EME gyűjteményeire támaszkodik és segíti az egyesületet még feltáratlan tudományos értékei közkinccsé tételében. Az egyetem és az Intézet között a személyi kapcsolatokon túl a tudományművelésre való nevelés, az EME és az intézet között a kölcsönös egymásrautaltság biztosíthatja az állandó egészséges viszonyt. Természetesen felvetődik annak a kérdése is, hogyha a felada- tok némiképpen el is választhatók és a feladatkörök meg is határozhatók, a három intézmény magasabb szempontból azonos célt szolgáls az erdélyi műveltség tudományos vizsgálatának, illetőleg a vizsgálat lehetségesítésének ügyét. Nem kell elfelejtenünk azt sem, hogy az erdélyi tudománypolitika szempontjából annyira jelentős három intézmény egészséges viszonyát veszély nem fenyegeti. Ha ez intézmények mindenike betölti a maga feladatát, az erdélyi tudományosság az elkövetkező években olyan munkát végezhet, mely az egyetemes magyar tudományosság számára már a tudományos munka szervezettsége szempontjából is jelentős tanulságokkal szolgálhat. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy a külső körülmények miatt az elmúlt harmadfél évtized alatt lehanyatlott erdélyi tudományművelés nemcsak új erőre kap, hanem módszerben, szervezettségben és szempontokban is megújulva, megerősödve szolgálja Erdély megismerésének ügyét. Remélhető, hogy a régi, nemes erdélyi hagyományokon elinduló tudományos munka az igazság keresésében is nemzeti marad anélkül, hogy nemzetieskedővé, elfogulttá válnék. Nemzeti lesz abban, hogy fáradhatatlanul keresi a magyar népiség nyomait a történeti Erdély területén, sőt azon túl is, és pártatlanul elfogulatlan akkor, mikor megállapítja a többi erdélyi nép szerepét is Erdély anyagi és szellemi műveltségének kialakításában, DR. SZABÓ T. ATTILA.
