Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Szabó T. Attila: Az erdélyi tudománypolitika kérdéséhez
186 Dr. Szabó T. AUtla gatás (évi 100,000 pengő), amelyet az Egyesület a táraknak az egyetem használatára való átengedése ellenében kap. Ez és saját jövedelmeinek felhasználása lehetővé teszi, hogy az EME újult erővel szolgálhassa legelső feladatát, a Múzeum anyagának gyarapítását és gondozását. Az Erdélyi Múzeum Egyesületnek az elkövetkező időkben leg- fotosabb feladata az, hogy Múzeumát, amelynek fenntartására alakult, olyanná tegye, hogy ez büszke tárháza legyen az erdélyi magyarság és általában egész Erdély művelődési értékeinek, E célkitűzésből következik az is, hogy a Múzeumot mihelyst ennek anyagi lehetősége lesz, mint Erdélyi Magyar Nemzeti Múzeumot el kell választani az egyetem egyes intézeteitől és önállósítani kell. Az önállósítás az erdélyi magyarság öntudatának emelése céljából feltétlenül szükséges. Mikor ebben a törekvésében az Egyesület az állam támogatását várja, nem jótékonyságot követel, hanem kárpótlást kíván azért a hatalmas ingatlan értékért, amelyet — mint előbb is jeleztem — minden ellenszolgáltatás nélkül engedett át az államnak, illetőleg az egyetemnek. Az egyetemnek amúgy sem érdeke, hogy agyonzsúfolt múzeumi gyűjteményekkel foglalja el a tudományos kutatás céljaira szolgáló épületeit akkor, mikor a gyűjtemények teljesen különálló múzeumban is rendelkezésére állhatnának. Az egyetemnek érdeke tehát ez az elkülönítés, az egyesületi gyűjtemények önállósítása, de érdeke a múzeumnak is, mert ebben az esetben a múzeumi elvek sokkal egységesebben érvényesíthetők a gyűjteményekben és megvalósítható az az átrendezés is, amelynek a gyűjteményben feltétlenül meg kell történnie. Lehetetlen dolog például, hogy Erdélyben, az élő néprajznak e gazdag területén, a népi életnek csak olyan szegényes, esetleges tárgyakból összeállított múzeumi gyűjteménye legyen, mint amilyen ma a Múzeum, Érem- és Régiségtárának egy eldugot. szegletében van. Abban a városban, ahol a sokat ócsárolt huszonkétt éves rumén uralom jórészt semmiből, kis részben magyar gyűjtemények el- és megvétele révén egy múzeummá átalakított nyári-mulató helységeiben nagyon szép és értékes néprajzi gyűjteményt teremtett [ A múzeumi gondolat előtérbe helyezése semmiképpen sem jelenti azt, hogy az EME számára csak a múzeumi gyűjtemények gyarapítása, gondozása és bizonyos mértékű újjárendezése, fejlesztése az egyetlen célkitűzés. Az egyesület fontos feladata az intézményes tudományművelés is. Ez az EME hagyományainak megfelelően részben a szaktudományok művelését, részben az eredményeknek a nagy- közönség előtt való népszerűsítését jelenti. A szaktudományok művelésében az EME-nek a gyűjteményekre kell támaszkodnia. Legelső feladata az, hogy feldolgoztassa és megfelelő formában kiadassa a a gyűjteményekben rejlő hatalmas nemzeti és tudományos értékeket. Az Erdélyi Múzeum értékeinek ilyen úton is nemzeti, sőt nemzetközi kinccsé kell válniok. Első lépés ez a tudományos eredmények népszerűsítése felé is ; ez pedig az EME-nek szintén feladatai közé tartozik. Népszerűsítő előadássorozatok és vándorgyűlések teszik az egyesületet igazán megint azzá, ami az alapításkor volt» Erdély múzeumot fenntartó és a tudományművelést támogató társadalmi alakulatává.
