Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Szabó T. Attila: Az erdélyi tudománypolitika kérdéséhez

186 Dr. Szabó T. AUtla gatás (évi 100,000 pengő), amelyet az Egyesület a táraknak az egye­tem használatára való átengedése ellenében kap. Ez és saját jöve­delmeinek felhasználása lehetővé teszi, hogy az EME újult erővel szolgálhassa legelső feladatát, a Múzeum anyagának gyarapítását és gondozását. Az Erdélyi Múzeum Egyesületnek az elkövetkező időkben leg- fotosabb feladata az, hogy Múzeumát, amelynek fenntartására ala­kult, olyanná tegye, hogy ez büszke tárháza legyen az erdélyi ma­gyarság és általában egész Erdély művelődési értékeinek, E célki­tűzésből következik az is, hogy a Múzeumot mihelyst ennek anyagi lehetősége lesz, mint Erdélyi Magyar Nemzeti Múzeumot el kell vá­lasztani az egyetem egyes intézeteitől és önállósítani kell. Az ön­állósítás az erdélyi magyarság öntudatának emelése céljából feltét­lenül szükséges. Mikor ebben a törekvésében az Egyesület az állam támogatását várja, nem jótékonyságot követel, hanem kárpótlást kí­ván azért a hatalmas ingatlan értékért, amelyet — mint előbb is jeleztem — minden ellenszolgáltatás nélkül engedett át az államnak, illetőleg az egyetemnek. Az egyetemnek amúgy sem érdeke, hogy agyonzsúfolt múzeumi gyűjteményekkel foglalja el a tudományos ku­tatás céljaira szolgáló épületeit akkor, mikor a gyűjtemények teljesen különálló múzeumban is rendelkezésére állhatnának. Az egyetemnek érdeke tehát ez az elkülönítés, az egyesületi gyűjtemények önálló­sítása, de érdeke a múzeumnak is, mert ebben az esetben a múzeumi elvek sokkal egységesebben érvényesíthetők a gyűjteményekben és megvalósítható az az átrendezés is, amelynek a gyűjteményben feltét­lenül meg kell történnie. Lehetetlen dolog például, hogy Erdélyben, az élő néprajznak e gazdag területén, a népi életnek csak olyan sze­gényes, esetleges tárgyakból összeállított múzeumi gyűjteménye legyen, mint amilyen ma a Múzeum, Érem- és Régiségtárának egy eldugot. szegletében van. Abban a városban, ahol a sokat ócsárolt huszonkétt éves rumén uralom jórészt semmiből, kis részben magyar gyűjtemé­nyek el- és megvétele révén egy múzeummá átalakított nyári-mulató helységeiben nagyon szép és értékes néprajzi gyűjteményt teremtett [ A múzeumi gondolat előtérbe helyezése semmiképpen sem je­lenti azt, hogy az EME számára csak a múzeumi gyűjtemények gya­rapítása, gondozása és bizonyos mértékű újjárendezése, fejlesztése az egyetlen célkitűzés. Az egyesület fontos feladata az intézményes tudományművelés is. Ez az EME hagyományainak megfelelően rész­ben a szaktudományok művelését, részben az eredményeknek a nagy- közönség előtt való népszerűsítését jelenti. A szaktudományok mű­velésében az EME-nek a gyűjteményekre kell támaszkodnia. Legelső feladata az, hogy feldolgoztassa és megfelelő formában kiadassa a a gyűjteményekben rejlő hatalmas nemzeti és tudományos értékeket. Az Erdélyi Múzeum értékeinek ilyen úton is nemzeti, sőt nemzet­közi kinccsé kell válniok. Első lépés ez a tudományos eredmények népszerűsítése felé is ; ez pedig az EME-nek szintén feladatai közé tartozik. Népszerűsítő előadássorozatok és vándorgyűlések teszik az egyesületet igazán megint azzá, ami az alapításkor volt» Erdély mú­zeumot fenntartó és a tudományművelést támogató társadalmi ala­kulatává.

Next

/
Thumbnails
Contents