Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Szabó T. Attila: Az erdélyi tudománypolitika kérdéséhez
184 Dr- Szabó T- Aííita és korszerűsítői. Az anyagi eszközök csekély volta csak még nehezítette az erdélyi tudományos munkásság ügyét. A szellemi és anyagi erők állandó csökkenése láttán a gondolkodóban a kétségeskedő reménykedés a kétségtelen, csüggesztő bizonyosság rémével vitatkozott ! Van-e értelme, van-e jövője az erdélyi tudományos munkának ? Most, hogy a nagy külső változás után az elmúlt két évtized kétségeskedése csak kishitűségnek tetszik és a külső változásra legalább az erdélyi tudományosság kérdésében nagy belső változást is remélhetünk, talán nem felesleges egy nehány olyan gondolatot papírra vetnem, amely az erdélyi tudománypolitika három nagy intézményére, az Erdélyi Múzeum Egyesületre, a kolozsvári L Ferenc József-tudományegyetemre és az Erdélyi Tudományos Intézetre vonatkozik. 2. AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET kérdésével már azért is először foglalkozom, mert korra nézve ez a legidősebb, legrégibb alakulat és így ez biztosítja immár nyolc évtizede az erdélyi tudományosság folytonosságát is. Az erdélyi rendek még az 1841/43-i országgyűlésen elhatározták egy Kolozsvárt létesítendő múzeum felállítását. E terv megvalósítása előbb a szászoktól befolyásolt akkori kormányzat halogató politikája, a közben lejátszódott szabadságharc, majd az önkényuralom vasgyámsága miatt csak 1859-ben sikerült. Ekkor Mibó Imre gr- buz- golkodására és jó részben az ő adományaira támaszkodva megalapították az Erdélyi Múzeum Egyletet Ezt az egyesületet az erdélyi társadalom megértése, a Mikó példáján felbuzdult magánosok pénzbeli megajánlásai, részvényjegyzései és tárgy-adományai juttatták olyan helyzetbe, hogy az önkényuralom legsúlyosabb napjaiban is a semmiből múzeumot és egyben a tudományművelés számára otthont létesített. Elsősorban múzeum teremtés és múzeum-fenntartás céljaira alakult az EME; sorrendben csak második helyen áll kitűzött céljai között a tudományművelés is. Bár az egyesület az első évtizedben derekasan dolgozott céljai megvalósítása érdekében, az alapítás utáni második évtized küszöbén kitűnt, hogy az egyesületnek nincs elég anyagi ereje még a múzeum gyarapításához és fenntartásához sem, nemhogy a tudományos munka támogatásával és nagyobb kiadványok megjelentetésével szolgálhassa a tudományművelés céljait. Az egyesület végzetes helyzetbe jutott volna, ha az éppen e tájt, 1872-ben megalapított kolozsvári I. Ferenc József-tudományegyetemnek is nem lett volna szüksége az egyesület táraiban felhalmozott hatalmas tudományos anyagra. Ezért az állam bérbevette az Erdélyi Múzeum egész anyagát és kötelezte magát a múzeumi tárgyak szakszerű kezelésére. 1 E név utolsó tagja helyett később a helyes képzésű egyesület szót használta hivatalosan ez az intézmény. Azonban a régebbi névvel még ma is gyakran találkozhatni. — A továbbiakban csak az egyesület nevének rövidítését (EME) használom.
