Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Makkai László: A magyarországi román társadalomfejlődés

A magyarországi román társadalomfejlődésbQn

173

tokát megerősített kenézi jogon, a másikat nemes kenézt jogon, a harmadikat országos nemesi jogon bírta s ehhez képest különféle kötelezettségei voltak királlyal, várnaggyal, esetleg más nemessel szemben s ugyancsak más és más természetű hatalmat gyakorolt a birtokain lakó nép felett^. Mikor a magyar társadalom már a hűbéres korszakon túlhaladva, az egyforma vagy rokon társadalmi állású egyéneknek egyenjogú és egységes renddé (nemesség, polgárság, jobbágyság) tömörüléséért küzdött, valóban különös szigetet alkothatott benne ez az évszázaddal hátramaradt fejlődésü románság.

Azonban azok az erők, amelyek eddig is a magyar fejlődés követésére késztették a románságot, tovább működtek és megkezdték a kerületek belső életének átalakítását. A magyar nemesség a maga autonom életét a nemesi vármegye keretein belül élte már akkor (XV, század) és mind inkább a maga lábára állt a közigazgatás és a bíráskodás tekintetében, A nemesi megye nem a királyi hatalom puszta eszköze, hanem gyűlésein, bírói székén maga választotta biráin és végrehajtó közegein, szolgabiráin keresztül érvényesíti az akaratát, ezzel egyúttal nagy közigazgatási gondot véve le a király és tisztviselői válláról is, A nemesi megye mintájára a román kerületek is önállósulni kezdtek, a várnagy közbejötté nélkül is összegyülekezik a szabad románok közössége^, nemes kenézek, megerősített kenézek, sőt a lassanként szaporodó országos nemesek együttes oklevelet adnak ki, melyet a Szörényi kerületekben a magyar megyék négy szolgabirá- jának mintájára négy nem.es kenéz pecsétjével látnak eP; a krajnik átveszi a szolgabiró szerepét, később nevét is^j végül megalakul az autonóm bíróság esküdt ülnökökkel (iurati assessores)®, akárcsak a magyar megyékben. Különböző vidékeken más és más időben kezdődött meg ez a folyamat és más ütemben is haladt, de állomásai és irányai mindenütt egyformák, Máramarosban már 1368-ban megjelennek a nemesi szolgabírók (indices nobilium)^ és 1385-ben oklevelet ad ki Máramaros megye egészében román tisztikara j alispánja és szolgabirái®, A máramarosi meglepően gyors fejlődés annak tulajdonítható, hogy egyrészt várszervezet kötelékei nem zárták el az itteni románságot a magyar társadalommal való szorosabb együttéléstől, másrészt pedig a máramarosi román vajdacsaládnak (a Hunyadiak mellett legnagyobb középkori román karriert megfutó Drág- fiáknak) sikerült a megye királyi ispánságát megszerezni és vajdai tisztségükkel összeolvasztani®, ami egyúttal biztosította azt is, hogy

1 Lásd pl. a Csornaiak esetét PSz. 37. és 44. 1., vagy Máramarosban a Dol- haiakat, M. 362 , 363 , 511. 1., vagy Seregben a Bilkeieket, akik már a XlV. században országos nemesek (FM. 3Ó8, 1.), de még 1412-ben is egyes birtokaikat kenézi jogon bírják, M. 185. 1.

2 Hunyadmegyében pl. 1411-ben. 1418-ban stb. (Hunyadmegyei T. R. T. Évk. II, 24. és 31. 1.) a Szörényi kerületekben pl. 1439-ben, 1440-ben, 1448-ban stb (PSz. 33, 56., PK, 371, 1,)

3 Lásd az előbbi példákhoz még PK. 402. 1.

4 PSz. 33,, 56., PK. 371., 402, 1.

6 PSz, 93-94, 1, PH, 82, 1,

6 ESz, 61-62, 1,

7 M. 62, 1.

8 FM. 323, 1,

9 FM. 250. 1. stb.