Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Makkai László: A magyarországi román társadalomfejlődés

A magyarországi román társadalomfejlődés 167 kereseti megváltozott. Az elsorvadt királyi vármegye szerepét az autonóm nemesi vármegye vette át s a királyi tisztviselők hatalma a megmaradt királyi váruradalmakra szorult vissza, melyeknek irá­nyítása a várnagyok kezébe került. A déli határvidéken a megszün­tetett két román autonóm terület közül a hátszegi ilyen várurada­lommá alakult át^, a fogarasinak átalakulását is csak késleltette, de nem akadályozta meg az, hogy a terület a középkor utolsó két év­századában többnyire a havaselvi román vajdák hűbérbirtoka volt^. A XIV. században betelepült románság már automatikusan ilyen vár­birtokok hatáskörébe került. Ä törcsvári, salgói (később talmácsi), hátszegi, hunyadi, dévai, jófői (dobrai), miháldi, karánsebesi, zsidó­vári (lugosi), komjáti, halmosi, illyédi, borzafői, krassófői, kövesdi (az utóbbi 9 Krassó és Szörény megyékben) várak a déli határon, a turdi, marzsinai, monostori, supáni, suggyiai, cikóvásárhelyi, hodosi uradalmak a Béga-völgyben, a világosvári, csicsói, bálványosvári, görgényi, kővári, huszti, stb. stb. az ország belsejében és északon nagyrészt a XIV, században keletkeztek és a várnép rendesen ro mán volt bennük és környékükön®. De ezek a románok már nem szerveződtek (a kor társadalmi viszonyai miatt nem is szerveződ­hettek) a régi „terra“-knak megfelelő nemzetiségi autonómiákba. Éppen ezért vajdákat csak a legritkább esetben találunk élükön s azok sem egyedüli bírói és vezetői népüknek a királyi ispán ellen- őrzése mellett, mint régen, A váruradalmak románsága fölött a ki­rályi (vagy ha adományozás folytán magántulajdonba kerül a vár, földesúri) várnagy a főhatóság* és mellette most már a kenézekből és közrománokból álló választott testület végzi a bírótársai vagy közigazgatási feladatokat®, A várhoz tartozó románság egy vagy több kerületbe [districtus] van szétosztva s ezek a kerületek mint köz- igazgatási egységek szerepelnek,® A románság továbbra is szabad királyi nép, a kenézek nem földesurai a közrománoknak, hanem meg­bízott vágy választott bírái és vezetői a várnagy (rendszerint ma­gyar nemes) irányítása és felügyelete alatt. Hivatásuk azonban a régi, mindenekelőtt a katonáskodás, a határok védelme. Tényleges katonai szolgálatot azonban rendszerint csak a kenézek teljesítettek, a köznép a vár karbantartását, élelmezését és a kenéz hadifelszere­1 1315 ben a régi állapot emléke még kísért a „comitatus de Hatzak“ el­nevezésben, de más korbeli román kerületet is neveztek „comitatus“-nak, anélkül, hogy ott megyei szervezet lett volna. V. ö. FM. 50., 375. 1., Hátszeg várról, vár­nagyáról és román várkerületéről lásd FM. 144 , 146. 1. stb. 2 St. Mete^; Mo^iile domnilor §i boierilor din 'fárile Eománe in Ardeal §i Ungaria, Arad, 1925, 1464; districtus regius Fogaras, 1509: c'ipitaneus castri ierraeque Fagaras universis bojaronibus in sede Judictaria consedeniibus, I. Pu^cariu; Fragmente istorice IV. Nagyszeben, 1907. 64. és 75, 1. A havaselvi társadalmi rend hatására kenézek helyett bojárok a fogarasi románság vezetői, de jogállásuk tel­jesen megfelel a kenézekének., 3 Ismételten utalok előkészületben levő nagyobb településtörténeti munkámra. i FM. 123-126., 146. stb. 5 FM. 146. 1. PK. 289. 1. stb. « FM. 146. 233. (aniversi kenezii et Olachi de quator sedibus, districtibus castri Dewi), 265. 1. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents