Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Makkai László: A magyarországi román társadalomfejlődés
BALKÁNI ÉS MAGYAR ELEMEK A MAGYARORSZÁGI ROMÁN TÁRSADALOMFEJLŐDÉSBEN AZOK A NYELVI ÉS MŰVELŐDÉSI KAPCSOLATOK, melyek a románságot elválaszthatatlanul kötik a Balkánhoz, ma már közismertek és jelentőségüket sem tagadni, sem kisebbíteni nem lehet a tudományos gondolkozás tisztaságának és komolyságának veszélyeztetése nélkül. A román nyelv, amint azt Th. Capidan román nyelvész is egyik kiváló munkájában^ leszögezi, legalább a Kr, u. VII. századig tökéletes egységben fejlődött, mégpedig olyan területen, ahol közvetlenül érintkezhetett az albán nyelvvel. Mi több, épen az északi, az u, n, dáko-román nyelvjárásban található a legerősebb albán hatás, bár ezt a román nyelvjárást ma az albánoktól legtávolabbra került, a tulajdonképeni Balkánon kívüleső románság beszéli s épen a mai balkáni román nyelvjárásokban, a macedo- és megleno románban van viszonylag kevesebb albán elem. Nem kevésbbé jellemző az sem, hogy az északi román nyelvjárás a déli (toszk) albán nyelvvel mutat fel közeli kapcsolatokat. Ami a román nyelv régi szláv köl- csönszavait illeti, azok az összes román nyelvjárásokban ugyanazon formai és jelentésbeli változásokon mentek át, tehát a szláv hatás még együtt találta a déli és északi románságot s az is megállapítható, hogy a szláv elemek fő közvetítője a románság mindkét nagy ága felé a bulgár-szláv nyelv volt. Ha a román tudós megállapításaihoz hozzáfűzzük a nyelvészeknek azt a ma már szinte közhelyszámba menő tanítását, hogy a román nyelv más balkáni nyelvekkel együtt közös, ősi balkáni sajátságokat őriz, mindezek tudatában nem kereshetjük máshol a román nyelv és nép szülőhazáját, mint a * *A jegyietekben használt rövidítések feloldása: H. — Hnrmuzaki Eudoxiu : Documente privitoare la istoria Roműnilo". Bukarest, 1887. — FM. = Fekete Nagy Antonius—Makkal Ladislaust Documenta históriám Vahchorum n Hungária illus- trantia, usque ad annum 1400. Budapest, 1941. M. — Mihályi János; Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Máramaro«sziget. 1900, PFí. — Pesty Frigyes : A szörényvármegvei hajdani oláh kerületek (Értekezések a történelmi tudományok köréből V/3.', Budapest, 1876. PK.— Pesty Frigyes: Krassó vármegye története, III. k. Oklevóltár. Budapest, 1885. PSz. = Pesty Frigyes : A Szörényi bánság és Szörény vármegye története, III. k. Oklevéltár, Budapest. 1878 OT. = Ortvay Tivadar : Temes vármegye és Temesvár város története, IV. k. Oklevéltár, Pozsony, 1896. 1 Th Capidan: Románii din peninsula Bilcanicä, Bukarest, 1924. 99, 100, skőv, 111. lapokon.
