Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben

I2á Parajdi íncze Lajos sok egyik-másik nagyszerű tétele. A földmives lakosság és az új állameszme összeíonására sehol sem lehetne célszerűbb telepet találni a Székelyföldnél, ahol nincs nagybirtok, nagytőke és nagyváros. (Csak a szegénység nagy.) A mezőgazdasági élet államszervezeti illeszkedési lehetősége, a kisbirtokosságra épitett tájhazai társadalom itt fog bemutatkozni, ha meg nem fojtják. Itt válik el, hogy az ön­álló részecske tud-e segíteni az egésznek. Vagy jobb-e, ha az egye- dekre bomlott társadalom egyedenként várja a meggyőzést, ösztöké­lést, kényszert ? Nem ez minden. De ezek volnának a feltornyosuló kérdések legkiabálóbbjai. Kizárólag mindegyik olyan természetű, hogy a helyi hatáskörök kiszélesítésével, a helyi erők maradéktalan vitorlába fogásával oldhatók meg, főképpen, ha a késedelem, mint jelen eset­ben is, egyik részről sem kívánatos. Ellenkező esetben hosszú tanulmányozás, kísérletezés volna szükséges. De nem bizonyos, hogy a székely társadalom akkor bizalommal fogadná az elgondolásokat. Minden arra vall, hogy a Székelyföld — már csak az erők és bajok azonossága miatt is — összébb akar húzódni, valamit le akar zárni s magát lehetőleg kerek egésznek tekinteni. A TORLÓDÓ BAJOK ÖSSZECS.^PNAK a Székelyföld fölött, A sok kérdés egyszerre kiált megoldásért. A székely népnek ma aligha volna annyi erkölcsi és anyagi ereje, hogy a rá váró súlyos feladatokat mind vállalhatná, A fogalom teljes értéke szerinti ön­ellátásnak nincsenek meg a feltételei. Még csak kiépíteni is nehéz volna egy olyan elgondolást, melyben a Székelyföld legalább mint gazdasági egész szerepelne. A gazdasági, közművelődési, oktatási és népvédelmi kérdéseken túl, politikai önellálásfélére gondolni és céloz­gatni, az új Európa politikai törekvései láttán, teljesen kimeríti az árulás tényálladékát. Ez azonban megközelítőleg sem jelenti a végre­hajtási szervek szabadabb mozgásának elvitatását. Annyira rugal­massá kell tenni a székelyföldi közéletet, hogy magánügyének tekint­hesse a helyi jelentőségű kérdéseket s mint ilyent, meg is oldja. Le­gyen kicsurranó kedve, erőfölöslege. Legyen mindenre készen, még arra is, hogy egymaga szálljon szembe a fojtogató élettel, A paraszti lét akkor kezd itt-ott bomladozni, mikor a kisember, maga a föld népe nem veszi észre, hogy létformájáról hull a vakolat. Alkalmassá kell tenni, hogy döntsön maga: érdemes-e foltozgatni kikezdett éle­tét vagy egy merész fordulattal inkább új formákra tér át. Edzetté kell tenni, hogy az alattomos kis támadásokkal azonnal .szembeszáll­hasson. A nemzet egyeteme úgyis csak akkor veszi észre, vagy ha észre is veszi, csak akkor segít amikor már nagy gátszakadás tör­tént. Via.skodjék a maga erejéből s a nagy magyar egyűvétartozást csak mint utolsó tartalékot, őrizze meg végveszély esetére, mikor az ő ereje már elégtelen volna. Ehhez a cselekvőképesség szélesebb fokú játéka szükséges, másrészt pedig a sajátos kérdések gyors meg­oldása és készséges segélynyújtás, A székely népi intézmények egy­úttal a magyar újjáépítés alappillérei lehetnek Erdélyben, A székely hegyekre támaszkodva, még mindig tág eget lehet nyitni a magyar törekvéseknek. Mert mögötte érzik a tömeg, a hömpölygő áradat.

Next

/
Thumbnails
Contents