Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
Székelyföld az országépitésben 123 mely egyelőre minden irányban feszít, szét akarja dobni az abroncsokat, de megértő kéz idomítására bármely irányban hasznos hajtóerővé válik. Az elején nagyra vetettük a hurkot-, külön székely közigazgatásról szóltunk, melyet — közjogi természeténél fogva — inkább szabad mozgásnak neveztünk. Most egyre szűkítjük a kört, egyre zsugorítjuk a fogalmat, míg a székely önállóságból végül csak a végrehajtó közegek szabadabb mérlegelése és a kezdeményezés értékelése marad meg. Az adott helyzet parancsszerüen rója ránk a feladatot, hogy a székely kívánságokat alulról a vezető rétegig a villám sebességével közvetítsük, mielőtt a kívánságnak megkeserednék az alja. Minden kérés bizalomból fakad, A követelés már az erős életigenlés és kiábrándulás párosulásának következménye. Már pedig az a legszomorúbb. mikor a nép nem is kíván, nem is követel semmit; a szellem embere irtózva veszi tudomásul, hogy ilyenkor a nép maga döntött s döntése s elvándorlás vagy egyke, erkölcsi fegyverletétel, mely homlokegyenest ellenkezik a fajvédelem elveivel, A sajátos kérdések szemléltetésére elég megemlíteni a tőkeszerzés kívánható körülményeit. Abban hamar megegyezhetünk, hogy a Székelyföld általános tőkehiányán sürgősen enyhíteni kell- Teljesen megoldani ma még nem lehet, a mai eshetőségek mellett nem is volna eszményi, A kérdés bökkenője ott van, hogy a székely vidékeket úgy kell pénzhez juttatni, hogy a tőke ne gyűrhesse öncélú uralma alá az egész gazdasági életet. Tapintatos, de erős kéz, messzire előre néző tekintet dolga. Gazdag birodalmak összeomlása igazolta, hogy a nemzet ereje ma már nem tőkéjében, ipari berendezésében van, hanem nemzeti tudatra nevelt kisembereiben, akik iajtalanul és jeltelenül meg tudnak semmisülni a fajta önvédelmében. Itt bűn volna sorrendi fokozatot állítani fel a mennyiség és minőség közötti minél több és minél jobb emberanyag legyen egyszerre, A magyar nemzet legyen annyira önző, hogy a kenyéradás terén is érvényesítse a maga szempontjait t neveljen független lelkű, önérzetes, életszerető polgárokat, sokat, minél többet és oltalmazza meg mindenki ellen, még az állam egyes szerveinek túlkapásai ellen is, mentse ki a mammut-tőke sorvasztó öleléséből, általában kímélje meg attól, hogy a kisember és államszervezet viszonya megfélemlítő legyen rá, mert a polgár szükség esetén katona is s a megbecsült polgár csak jó katona lehet, mert szívesen áldoz a közösségért, mely neki és gyermekeinek biztonságot nyújt. Fölösleges fellapozni a székely katona világháborús teljesítményeit. Közismert tények azok. Ám a magyar honvédelemnek gondolnia kell a székely ember harci erényeinek erkölcsi és gazdasági okokra visszavezethető fokozására. Itt érünk el arra a pontra, ahol már tisztán látszik, hogy a különleges székely kérdéseket is végső fokon egy óvatos kéznek kell tartania. Lent a szálak futhatnak száz felé. A nagyobb lengésekre, kanyarokra berendezett külső szervek munkáját egyetlen belső erő nek kell irányítania! hogy minden az óraműpontosságával működjék ebben a szervezetben. Aránytalanság, vetélkedés, az egészre ránehezedő részletmunka legyen eleve kizárva s csak egy haladási irány maradjon nyitva: az, amelyik a kitűzött cél felé halad.
