Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
Székelyföld az országépítésben 121 fegyverünkben gyorsan ki kell cserélni az élestöltényt, hogy inkább pukkanjon, mint sebezzen; vannak kigondolt gyökérerősitő terveink, törzsedző szándékaink, melyekkel sokáig hallgatnunk kellett, nehogy még alkalmazásuk előtt az ellenszerét foganatosíthassák ellenünk. És vannak felszakadt gennycsatornák, melyeket haladéktalanul ki kell mosni és gyógyítgatni mindenféle írral. A Székelyföld kérdései között, bár nem ez a legfontosabb, pillanatnyilag a társadalmi feszültség áll első helyen. Csak annyit lehet bizonyosan tudni róla, hogy sokszoros összetételű; gyökerei lenyúlnak a megszállás utolsó éveinek katonai herce-hurcájába, a fel- szabadulás után megnyílt elhelyezkedési lehetőségek ötletszerű kihasználásába, a gazdasági élet indulásának lassúságába, a Székelyföld kis üzemcsonkjainak tehetetlenségébe. Ezek a tényezők átmeneti jellegük ellenére igen hatékonyan duzzasztják a „népfölösleget“ is. Korántsem szabad azonban úgy kezelni ez utóbbit, mintha ez is „kérdés" volna, amelyért most főhet a fejünk, A népfölöslegnek soha sem szabad kérdéssé mérgesednie, hiszen a legörvendetesebb népmozgalmi jelenség. Mindössze az egy helyütt megduzzadt népesség egyenletes és célszerű elosztása válhat pusztán kiviteli kérdéssé. A Székelyföldön pillanatnyilag az a furcsa helyzet állott elő, hogy a termelési lehetőségek rohamos leromlása vagy lebontása következtében a rendes népszaporulat középarányosa is már nagy népfölösleget termelt. Ilyen értelemben a Székelyföldön nagy a kirajzásra váró tömeg, melynek a földdel való kötelékeit a kényszerhelyzet annyira eltépdeste, hogy holnap is hajlandó másutt keresni érvényesülését. Nem kevésbbé izgató a Székelyföld gazdasági helyzete, melyet bátran nevezhetünk válságnak is. Ez a válság nem újabb keletű, A magyar birodalomban kültelki fekvése és szerencsétlen közlekedési vonalai mellett egy áldástalan pénzpolitika táplálta ; a megszállás alatt pedig a megszállók ellenséges indulatából fakadt intézkedések; a Székelyföld volt ugyanis az a robbanóanyag, mely mélyen beékelt voltából kifolyólag is állandóan összeszorított öklöt mutatott a megszállók képzeletében, \ an e földön nyersanyag, van munkaerő, sőt csökkentett felvevőképességü piac is. Ellenben nincs tőke és nincs ipar. Az ország távolabbi ipartelepeire való szállítás, a vázolt közlekedési nehézségek miatt, annyira költséges, hogy ez bénítólag hat vissza a termelés arányára. Csappan a termelés, felszabadul a munkás kéz. Ráadásul a székelyben erős az iparosodás vágya. S hogy ez még súlyosabb formában jelentkezzék, ott van az árucsereforgalom elbillent mérlege s a székely vidékek ma alig bírnak valamit eladni, de ugyanakkor rá vannak utalva a bevitelre, ruházkodási, közhasználati és élelmícikkekben egyaránt. Ide lehet számítani még azt a körülményt is, hogy a Székely- földön bizonyos művelődési örvény keletkezett. Az új magyar élet sok mérséklésen átszűrt behatásai keringeni kezdtek a székely népi műveltség magva körül. Ebből a tajtékzó játékból fog majd kialakulni az a máz, mely örökre eltünteti a kisebbségi életben elszenvedett ütődéseket, A Székelyföld élénk érdeklődésre tarthat számot abból a szempontból is, hogy itt igazolódik vagy itt dől meg az új államfelfogá-
