Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben

120

Parajdi Incze Lajos

hogy ezeken keresztültaszítsa a kirajzó elemeket. Ez azonban távolról sem azt jelenti, hogy a jelzett párkányhegységeken túl ne keressünk székely településeket. Vannak í a Zsil-völgye, a hunyadmegyei ipartelepek, Temesvár és környéke éppen úgy tanúskodik jelenlétükről, mint a nagyszebenkörnyéki üzemek. Oda azonban nem az elvándorló néphullám lenditő ereje sodorta, hanem a munkahelyek kereseti lehetőségei szívták. Ezért szórványos és túlnyomólag iparosodó jellegű, tehát különösen értékes az ottani magyarság.

Nyugaton tehát határozott vízválasztók jelzik a székelység kiterjedésének határvonalait, melyek azonban egyelőre mélyen bent vannak Románia testében. Fölényes erők lépnek itt fel, összemarkolva egyetlen gazdasági egységbe a Barcaság, Küküllőmenle, Közép-Marosvidék, Jára-völgy, Aranyosszék és Hideg Szamos magyarságát-székelységét s a magyar település folytonossági hiányait kitöltő idegen népfoltokal a Mezőséggel és a Székelyfölddel, szóval azzal a kérdéscsoporttal, melynek gyűjtőneve í Erdély. E kéttagú szó, melyet semmiféle használat és meghurcolás nem tudott elkoptatni, nemcsak nemzetiségi, gazdasági, állampolitikai, vallási és diplomáciai kérdéseket takar, hanem valamennyinek az összefogásán túl, még történelmi kérdés is s holnapra bizonyosan európai egyensúlyi kérdéssé komolyodik. A történelem egyformán szeret előre és hátra tekinteni. Ez a tulajdonsága. S ilyen tekintgetések után mondja ki tömör parancsait, melyek mindenképpen megvalósulnak előbb vagy utóbb, akkor is, ha idejében megértik őket, de akkor is, ha nem.

A SZÉKELYSÉG KÉRDÉSEI

SAJÁTOS FELADATOKBAN soha nem volt hiány a Székelyföldön. A múltban a nemes székely nemzet hadiberendezése, nemzet- és honvédelmi szerepe, politikai szervezete, vallási megoszlása és gazdasági helyzete teremtett hol kiváltságos helyzetet, hol fájdalmas állapotokat. Ákkor könnyebb volt megoldani a bajokat. A székely nemzet nagy bölcsességgel fölépített kis államisága tökéletesen dolgozó szerv volt, A maga bajait mindig kiegyensúlyozhatta j ha kellett, új alaptörvényt is hozhatott j máról-holnapra áttérhetett egy korszerűbb megoldásra; hajlékonyabb volt és rugalmasabb, támadásban és védekezésben egyaránt; eltörekvéssel még sem vádolhatták, hiszen a székely ispán maga az erdélyi vajda, később a nagyságos fejedelem volt. Lent megvolt a szükséges szabad mozgás. Meg volt engedve, hogy a közigazgatásnak egy kis ingása, mérlegelése lehessen. Az egész „állami“ gépezet úgyis csak egy célt szolgált, amire a székely népnek ősidőktől kezdve magavállalta megbízatása volt, — a gyepüvédelmet,

A felszabadulás hihetetlenül sok kérdést nyitott meg a Székely földön. Voltak kitámadott szervezeteink, omladozó nemzetvédelmi építményeink, melyeket a megszálló hatalom porrá akart zúzni; voltak befejezetlen önsegélyezési berendezéseink, őrtornyaink, melyeknek ágyúit most másfelé lehet fordítani; általában a legtöbb