Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
Székelyföld az orszásépitésben 119 Medgyes, Dicsőszentmárton, le egészen Nagyenyedig, megannyi vásárhelye két különböző termelésű népnek, a székelynek és a szásznak. A Királyföld hegyeiről leereszkedő román pásztornép vékonyan be- erezte ezt a területet nyugat-keleti irányban szüremkedve, az Olt vonalát rég túlhaladva. Ennek a fölötte érdekes jelenségnek egyszerű a magyarázata: a szász nép igényes kultúréletet teremtett a maga szállásain, életszínvonalának emelésével meglazította a föld és ő közötte levő szoros kapcsolatokat, az üresen hagyott létminimumra beszivárgott az igénytelen idegen elem, mely az Albina-bank és Astra tevékenysége folytán a múlt század végén öntudatosult, földkaparintó politikai eszközzé vált. Gyors előhaladásában a Székelyföld peremvidékeire is be-befurta magát, S hogy itt nem tudott továbbszivárogni, annak tulajdonítható, hogy a székely népnek voltak szegény elemei, melyek megszállották a hegyeket és meredekeket is, volt szegény- sorsú embere elég a pásztorok és erdőmunkások ujoncozására. Ha a tizennyolcadik század nyomon kísérhető telepítései nem következtek volna be, nem volna román népelem a Székelyföldön, Ez a vitathatatlanul egységes terület mindenképpen a székely nép életterébe tartozik. Nem csupán az Oltmente, a Kisküküllő és a Közép-Marosvölgy erős magyar jellege jogán; nem is kizárólag azért, mert bonthatatlanul bele van tagolva a Székelyföld és Eszak-Erdély gazdasági keringésébe j nemcsak azért, mert termény- és termékviszonyai Eszak-Erdély kiegészítő területévé léptetik elő, hanem azért is, mert a kelet-nyugati irányú völgyek egyszersmind kizárólagos közlekedési útirányokat jelentenek. A völgyeket s vele a vasúti és közútvonalakat haránt elmetsző új megszállási vonal kétségbeejtő gazdasági helyzetet teremtett a vonal mindkét oldalán, A Székelyföld nagy erőfeszítések árán megkapja (távolról és minden igyekezet ellenére! későn) a legszükségesebbeket, de a Székelyföld felé nyiló, túlmaradt völgyek átmenő vasútvonalaik ellenére is meg vannak fosztva természetes árucserére és belső forgalomra szerelt gazdasági életük érverésétől. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindkét területen az élet egész irányát gyorsan át kell váltani, A Székelyföld természetes útvonalai, terjeszkedési iránya, népfölöslegének elszivárgása vagy elözönlése, áruforgalma mind nyugati irányban haladt, az Olt, két Küküllő és Maros mentén. Ugyanakkor pedig a háromszéki medencével földrajzi egységet alkotó Barcaság, a Hargita nyugati fennsikjának megnyúlását képező Küküllő-völgyek és a Közép-Maros- mente egy csapásra elveszítette nyersanyagbeszerzési helyét, iparcikkeinek és terményeinek piacát. Mindkét helyen most természet- ellenes és szokatlan irányba kell erőszakkal terelni az élet iramát i a Székelyföldön észak felé, a túlm radt, de idetartozó területeken pedig neki a hátuk mögött égnek meredő vízválasztó hegygerinceknek. Mindez csak azért, mert a vert utak, melyek a természetes törekvések irányvonalában feküsznek, le a négy középerdélyi folyó mentén, lel az Aranyos völgyén, át a Szamos tájára s a Kalota mellett Bihar felé vagy a Szamos vonalán Szilágyságba, középszakaszukban ma ki vannak kapcsolva. A székely népözönnek két nagy térítője volt eddigi a Persányi hegység és a dévai szoros, A székely- földi viszonylagos népsűrűség lökő ereje nem volt elég nagy ahhoz,
