Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Juhász István: A Kelet Népe
112 Dr Juhász István: A Kelet Népe maga helyét, ha mindenki másutt keresés és másra tolás helyett, magával számoló hangulattal, saját keblébe nyul.“ A másik lelki vonás, amely be kell, hogy töltsön minden magyart egyformán, bizonyos kötelességérzetnek a felébresztése: »bajnoki pártolása hazánknak«. A szolgálat önmegtagadása az, amit e lovagi erény tartalma a nemzet elé ir az eddigi hangoskodás és üres lelkesedés helyett. „Bajnoki pártolása honunknak korántsem azon fellengős enthuziázmus, mely szerint úgyszólván mindenki a kolomp elő- vitelére hiszi magát meghiva lenni, vagy éppen a mai nagydivatú korteskedés, éppen nem, hanem bizonyos zarándoki komoly magamegtagadás, melynél fogva inkább abbahagyni, mint ártani, sokkal inkább használni a honnak, mint fényleni sajátlag. kivánunk s törekedünk s a hazát nemcsak szóval, holt betűkkel és mások cselekvéseinek gáncsolásával, de hasznos tettel is szolgáljuk.“ A zarándoki komoly magamegtagadás az az erkölcsi magyar magatartás, mely nemzeti jövendőnk záloga. Széchenyi, történél műnk minden igazi vezére és névtelen hőse halálig való hűséggel vállalta ezt a zarándoki sorsot, A Kelet Népe Széchenyi értelmezése szerint a feltámadás, új élet népét jelenti, azt a magyar életet, mely az erkölcsi magyarság által valósul meg. Száz esztendő távlatából az, ami összekapcsol minket Széchenyivel: hitünk abban, hogy nemzeti felemelkedésünk új keletén ez az erkölcsi erő sokszorozza meg erőnket és képesít nehéz feladataink elvégzésére. DR. JUHÁSZ ISTVÁN