Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
székelyföld AZ ORSZÁGÉP í T É S BEN A KELETI GYEPÜK EGY RÉSZENEK HAZATÉRTE után általános nagy erjedés kavarta fel a magyarságot az anyaországban is, a frissen felszabadult területeken is. Itt a felszabadulás öröme, szabad életlehetőségek nyilása, új magyar élet várása, ott a bekapcsolás gondja és előkészítése okozta, A törvényes vagy (s ez volt a gyakoribb) törvénytelen alakban jelentkezett erkölcsi, gazdasági és művelődési elnyomás után, életnek rugaszkodó kedvvel, gyorsan pótolni akarják, amit a kisebbségi életben a félgőzzel haladó lét miatt veszítettek. Ugyanakkor az anyaország minél sebesebb szerves bekapcsolást épít gazdasági, forgalmi, hadi, közművelődési, sőt politikai tekintetben is, S ahol ez a sok hatás mind összetorkollík s Kolozsvár és Marosvásárhely, E két város viseli a keleti részek elosztó és gyűjtő gócának szerepét. A Budapest—Kolozsvár—Maros- vásárhely ütőéren fordul meg a keleti részek minden kérdése, Erdély fővárosának és a székely főváros külön érdekhálózatának zavartalan működése is, A magyar országépítő szándék azonban nem áll meg, nem is állhat meg a „régi rend“ helyrehozatalánál. Ezt hamarosan és minden nagyobb megerőltetés nélkül elérhetné) a nemzeti erőtartalék kimerítése nélkül is nemsokára ott lehetne, ahol 1918-ban volt, ha ezt egyáltalán tervei netovábbjának tekintené. De azóta a világ rohanva haladt előre s ha Erdély ott folytatná a magyar életet, ahol félbehagyta, a vége ezúttal sem lehetne más, mint ami akkor volt, A várakozások és lehetőségek, a kívánságok és szerepvállalások összeegyeztetéséből származik az a kis láz, amely minden hazatérésre jellemző. Ma talán még a szenvedélyek is beleszólnak, vágyak és ábrándok is vegyülnek az elgondolásokba. De holnap már számolnunk kell a puszta tényekkel, a képzelet világán túli lehetőségekkel, az élet tisztult valóságaival, melyek alkalmasak arra, hogy a magyar sorsot az új kibontakozás vágányára tolják. Holnap bizonyosan félre kell tennünk mindent, aminek az észszerűségen kívül egyébhez is köze van. Seregszemlét fogunk tartani s ott majd minden kitűnik : feladatunk, erőnk, eszközeink és a mód is, ahogy kell és ahogy lehet. Létérdekvizsgálatunk egy lépést sem haladhat előre, míg a lábunkra facsarodó indákat el nem vagdossa; előítéletet, a részletérdekek túltengését, sok kis csörtetést kell óvatosan, csendesen eltá- volítania, hogy maga kissé felszabadulva láthasson létünk alapvonalainak kitapogatásához, S ezután kikerülhetetlenül rá kell bukkannia a felismerésre, hogy a magyar sorsalakulás ma kör-körösen három részre oszthatói az egész hazai magyarsági Erdély s ez utóbbiban a Székelyföld sorsára, E háromnak egymáshoz való viszonya jelenti
