Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám

Visszapiltaniás

löl

12- Sinka Józsefi Adatok a kolozsvári iparos és kereskedő ifjúság társadalmi viszonyainak tanulmányozásához.

13. A Vásárhelyi Találkozó,

14. Juhász István dr. t Az újértelmű román nacionalizmus.

15. Szabó T> Attila dr>t Az erdélyi magyar társadalomkutatás.

16. Mikó Imre dr-t Románia új alkotmánya.

17. Nagy Adrás dr»t Egészségpolitikai vázlat.

18. Mikó Imre dr-1 A román kisebbségi statútum.

19. Nagy Ödön t Szórvány és beolvadás t

20. K- Kovács László dr. •• A finn néprajzi mozgalom.

21. Sáry István dr. s A romániai szövetkezeti mozgalom.

22. Manyák Ernő dr: Adatok Ditró népegészségügyéhez.

23. Györffy István dr.: Az új magyar művelődés alapjai.

24. Parádi Ferenc dr.: Népkönyvtáraink helyzete.

25. Oberding J. György dr.: A bukovinai magyarság településtörténeti és társadalomrajzi vázlata.

26. Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe.

27. Bíró József dr. t Az erdélyi magyar műemlékpolitika feladatai.

28. uancsó Elemér dr.: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus.

ÉS AMI EZUTÁN KÖVETKEZIK . . .

MEGINULÁSA ÖTA — miként az előbbiekből ez ki is tűnik — a Hitel arra törekedett, hogy az erdélyi magyar élet hasznára to ális szellemi szolgálatot valósítson meg. Politikai sikon éberen kerülte a napi politika veszedelmes zátonyait, egyoldalúságra hajtó sodrását; a nemzetpolitikát választotta munkaterületül s itt a helyzet változását állandóan figyelve, mindenekelőtt általános érvényű politikai eszmekör kialakítását igyekezett munkálni, de ezután arra törekedett, hogy a részletekben is kimerítő rendszert dolgozzon ki. A tudomány síkján az erdélyi magyarság önismereti hiányait próbálta eloszlatni azzal, hogy statisztikusok, valamint táj- és népkutatók számára megnyitotta az anyagközlés lehetőségét, sőt maga körül olyan munkatársi kört szervezett, amely elsősorban éppen a táj- és népkutatás terén tevékenykedett, A Hitel szerkesztői előtt eszményi célkitűzés volt, hogy az erdélyi magyarság kérdései sorában egy se maradjon földolgozatlan, az élet egyetlen viszonylatában se maradjanak homályos pontok, káros előítéletek, erőt pazarló illúziók ; az erdélyi magyarság kérdései teljességükben és valóságukban álljanak az erdélyi magyarság felelősei előtt. Mert új és ellenálló magyar életet csak a minden irányban való tájékozottság és a valósághoz való hűség alapján lehet kitervezni és megvalósítani.

Talán az erők is gyengék voltak és az idő is rövid volt ahhoz, hogy ezt a célkitűzést egészében meg lehessen valósítani, mégis a Hitel eddig kiadott négy teljes évfolyama — nem tagadjuk — meg