Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Albrecht Dezső: Új helyzetben
Üj helyzetben 59 ság. Csak mikor a szomszédainkhoz, a szászokhoz tekintettünk áti akik játszi könnyedséggel oldották meg a hasonló feladatokat, akkor láthattuk: mennyire nehezítette helyzetünket az, hogy nem volt rend a portánkon. Kívülről — félek — gyakran kelthettük a veszekedő házaspár benyomását, akik a szomszédokhoz szaladnak igazságtevés végett. Soha még ennyire nem érződött: mennyire hiányzik életünkből a vezérlő gondolat és az a befelé is öntudatos politikai réteg, mely ennek a gondolatnak hordozója* Az új politikai rendszert — elég adalék híján — még ma nem tudjuk egészen felmérni. 1 Nehány hónap elmúlta után sem lehet egészen tisztán látni, hogy a Nemzeti Újjászületés Frontjának milyen szerepe lesz az államéletben, még kevésbbé azt, hogy a Magyar Alosztály milyen szerepet tölthet be s mennyire tudhatja a magyarság politikai képviseletét ellátni. Formailag az Alosztály visszaesést jelent a régi helyzettel: az önálló Magyar Párttal szemben. Visszaesést, mert az utóbbi belső alkotásu lehetett, a politikai küzdelmet önállóan vehette fel és független parlamenti tényezőként léphetett fel Az eredmények azonban többnyire nem a helyes, hanem az alkalmas formáktól, alkalmas emberektől és főkép az alkalmas időktől függenek. A Magyar Párt hosszú küzdelmei során aránylag kevés eredményt tud felmutatni, igaz, hogy túlnyomó részt nem az ő hibájából. A formaibg gyengébb Magyar Alosztály jelentősebb eredményeket érhet el, igaz, hogy túlnyomó részt nem az ő erényéből. Königgrätz nélkül nem lett volna kiegyezés. 2. Hasonlókép bizonytalan körvonalú a Magyar Népközösség képe is. A Frontba való belépéssel egyidejűleg a belügyminiszter Bánffy Miklós gróf nevére engedélyt bocsájtott ki, hogy a romániai magyarság kulturális, gazdasági és szociális munkáinak végzésére — a németekhez hasonlóan — külön szervezetbe: a Romániai Magyar Népközösségbe tömörülhessen. Bár az a tény, hogy az utóbbi kormánynyilatkozatok a magyarságról, mint közösségről emlékeznek, nem jelenti azt, mintha ezzel a magyarság közjogi személyiségre való emelése elismertetett volna, mégis arra enged következtetni, hogy a népszemélyiség jogának elismerése nem idegen a kormányzattól. A Magvar Népközösség engedélye zésének formája sok vitát váltott ki. Ez a forma semmikép sem tekinthető véglegesnek, csupán a szervezési időre szólónak, mert hiszen a végleges és megnyugtató megoldás csak az lehet, ha a kormány törvény útján a Népközösség közjogi jogi személyiségét elismerve, azt a magyarsságot megillető jogok birtokossává és élvezőjévé teszi. A békeszerződésekben a székelyeknek és a szászoknak biztosított és egy megegyezés folytán a magyarság számára joggal igényelhető kullúrautonómia gyakorlása elképzelhetetlen a közjogi személyiség elismerése nélkül.
