Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Vita Zsigmond: A nép hagyományvilága és nevelésügyünk
A nép ha^yományvilá^a és nevelésüsyünk feladatai 43 történeti kutatásunk elmaradottságára és fontosságára. Itt segítté- günkre lehet a történelem és a földrajz óra, hol foglalkozhatunk a település- és néptörténettel, a primitiv, nomád- és földmíves kultúrákkal, a népi élet átalakulásával» társadalmi, gazdasági mozgalmaival, stb, 5. A népi élet hatásának» teremtő erejének és magának a magyar nép egyéniségének megismertetésére mégis, azt hiszem, irodalomtörténetünk adja a legmegragadóbb, legszemléletesebb példákat. Osköltészetünktől kezdve Tinódin, Balassán, a kuruckölté- szeten át egészen Petőfiig, Aranyig és legújabb Íróinkig végigkísérhetjük a népi hagyományoknak irodalrrunkba olvadását, a nép küzdelmét, lelkületének, történetének hullámzását. 6. A népi díszítő-művészet megismertetésére és felhasználására főleg a kézimunka- és rajzoktatásban találhatunk alkalmat. A nép egészséges színérzékétől, vonalvezetésének, motívumainak gazdagságától és anyagszerűségétől mindig sokat fejlődhetik tanulóink ízlése. Érdemes volna szövőmüvészetünk jelentőségével, a népi fafaragás ötletességével, célszerűségével, a népi kerámiával is foglalkozni. Ezeknek az iparágaknak a mi erdélyi életünkben különleges gazdasági és nemzetvédő értékük van. 7. Végül ne feledkezzünk el az eddig oly sokszor lebecsült népi tudásról sem. A népi tudás évszázadok tapasztalatain nyugszik, ezért lehet megbízható, eligazító kipróbált gazdasági körülmények között. A népi állattartás ősi, velünk együtt vándorolt fajtáit pl csak mostan kezdik értékelni, amikor a részben már ki- pusziított magyar fajták helyett idegen fajtákkal kísérleteztek. így például megállapították, hogy a magyar parlagi tyúk többet tud tojni és igénytelenebb, mint a Leghorn, most megint kezdenek visszatérni hozzá. A bakonyi és a szalontai sertést, amelyek ellenállók voltak, kipusziítotíák A merinói juh miatt nem törődtek a magyar racka-juh nemesítésével. Kiirtották a parlagi lovat, mert nem ütötte meg a katonai mértéket. A komondort akkor kezdtük ismét értékelni, mikor már Németországban is kivitték és tenyészteni kezdték. (Györffy István közlései.) Figyelmeztetések ezek, hogy ne hamarkodjuk el a nép kipróbált gazdasági tudásának elvetését, hanem okkal-móddal használjuk fel a gazdaságtan tanításában. KÖZÉPOSZTÁLYUNK MÜVELTSÉGVÁLTÁSA A NÉPI MŰVELTSÉG feltárása iskoláinkban nem egy új tantárgy kérdése, a tanüás egész menetében érvényesülniök kell a műveltségváltás szemponíjainak, csak egységes, egymásbakapcso- lódó nevelő munka segítségével remélhetjük, hogy ifjúságunk öntudata megtisztul s szemlélete magyarrá lesz, Lépésről-lépésre tárul fel iskoláink növendékserege előtt a nép műveltségének világa s végül látni fogja a nagy összefüggéseket, törvényeket, az egyes jelenségek szerepét. Az iskolai tanítás, ha ki is emeli a gyermeket
