Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Vita Zsigmond: A nép hagyományvilága és nevelésügyünk
A nép ha^yományvilága és nevelésügyünk feladaiai 41 tolta, formálta a maga sajátos batárvédő, hagyományőrző szellemiségét, Minden közös vonás ellenére tehát a népi műveltségben találjuk meg nemzeti kultúránk alapját és legsajátosabb, legeredetibb vonásait. Tanulmányozásával nemzeti műveltségünk és életünk szerkezeti törvényeit ismerhetjük meg és indítást nye- rümc a magyar életnek a magyar szellemiség törvényei szerint való felépítésére- így például legértékesebb néphagyomiányunkat, a magyar nyelvet vizsgálva Karácsony Sándor megállapítja nyelvünknek mellérendelő mondatfüzését. A német mondatszerkezet az alárendeltséget szereti, ez felel meg a német lelkialkalnak A magyar egyszerű, mellérendelt mondatokban szeret beszélni. Nyelvünknek, beszédünknek ez a törvényszerűsége nem lehet véletlen, hanem bizonyára a lélek benső hajlamainak a kifejezése, s múyen bölcs intelem akkor, amikor megfelelő rendszert keresünk új, korszerű társadalmi berendezkedésünk számáraAZ ISKOLA NÉPI MŰVELTSÉGŰNK SZOLGÁLATÁBAN NEM KÉSHETIK a feliamerés. hogy népi hagyományaink a leghatékonyabb nemzetmegfartó erőt rejtegetik s csak a népi műveltség talajából nőhet ki az egységes magyar kultúra díszes fája- Az „európai“ jelenségek után való kapkodás nem kevésbbé végzetes, mint az európai magas műveltségtől való elzárkózás. Egyiket sem akarjuk! Bensőséges kapcsolatot akarunk teremteni a magas és mély kultúra között, szintézist, mely a művelődés alkotó korszakát nyitja meg, termő televényt munkál, olyat, hol nem idegen, korcs kultúra tenyészik, hanem az európaihoz méltó, ősöket idéző magyar műveltség virít. Az iskolára vár itt a legnagyobb feladat; nevelésünk nem zárkózhatík el a népi hagyományok elől. A nép és a középosztály között megnyílt szakadék csak rendszeres nevelő munkával tölthető fel, a ferde nézetek eltüntetése, az előítéletek kiirtása és a műveltségi értékfogalmak megújítása nélkül eredményt alig várhatunk, a) A népi hagyományok megőrzésére, megbecsülésére való nevelés az elemi iskolában kezdődik A falusi gyermek falusi elemi iskoláinkba őseitől reá hagyományozott gazdag művelődési kincset visz magával s ez a hagyományos tudás számára az életben fontosabb lesz, mint a könyvekből merített tudás-A tanítónak ismernie kell ezért környezete, népe vallási szellemét, világnézetét, szociális légkörét, anyagi körülményeit, szokásait és életmódját, így értékelheti csak igazán a gyermek által beszélt tájnyelv szépségeit és gazdagságát. Ha tudatában van hivatásának, nem pusztítania, hanem védelmeznie kell azt. Ugyanúgy építenie kell a nép vallásos hiedelmeire is, őriznie az ezzel kapcsolatos jámbor szokásokat (betlehemezés), énekekét, imádságszövegeket. A népmese, a
