Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Vita Zsigmond: A nép hagyományvilága és nevelésügyünk
40 Vita Zsißmond Isten áldó vagy lesújtó kezére bízza az életét .4z anyagi és a szellemi világot egységben látja, nem mint a „művelt“, materialista, aki éppen ezért elveszíti az értékek fölött való Ítélőképességét és nem találja élete értelmétb) Alain a nép társadalmi, gazdasági berendezkedését példaképpen állítja a mai világ elé-A nép életét a földdel való küzdelem, a kényéért folyó munka tölti ki. A földre szüksége van, mint tulajdonra, a föld adja a megélhetést, de csak kínos, veritékes munkával kényszerítheti termésre. Az anyagiak fogalma tehát közvetlenül a munkához kapcsolódik, ezért elsősorban a munkának van becsülete, nem a tőkének önmagában, mint ahogy ezt a kapitalista világban látjuk. c) A népi műveltség, egyensúlyt, összhangot tudott teremteni a közösség és az egyéniség ma sokszor ellentétesnek látszó törekvései, hatóerői között is. A népi élet szokásait a hagyományok által meggyökeresedett közösségi törvények alakítják és szabályozzák. Maga a népművészet típusokban gondolkozik, a típusok azonban életformát jelentenek és kielégítik az egész társadalmat. íme a népballadák példája, A népballada szerkezetét, formáját a közösségi stílus határozza meg; a ballada szövege többnyire elválaszthatatlanul összekapcsolódik a dallammal, a tánccal s e két alapelem szabja meg a ballada ritmusát, szerkezetét, abban találjuk meg a ballada egységes hivatását a népi kultúra funkciórendszerében (Ortutay). Az azonos funkció azonos törvényeket hozhat létre, ezért láthatjuk egységesnek, állandónak a ballada szerkezetét, formáit- Ezzel szemben az előadó énekes, a mesemondó nem tiszteli a hagyományozott szöveg hűségét, hanem önkényesen, a maga tetszése szerint változtat rajta. Ha a közösség elfogadja a változtatást, akkor a módosult szöveg száll tovább. Az egyén változtathat, alakíthat tehát de csak a közösségi stílus keretei között. Az egyénnek azonban nem gát a közösségi stílus, hanem az erő és biztonság forrása, A hagyomány törvénye megkötő erejű, de nem r-nyira merev, hogy az egyéni megnyilatkozást, tehetséget elfojtsa, A művészkedő parasztok hosszú sora az egyén érvényesülését, megbecsülését bizonyítja. Az egyéni tehetség egyébként a szigorú társadalmi rend korlátain is áttörhet. A tekintélyt a társadalmi helyzet, a vagyon adja, de azért, mint Erdei Ferenc írja (Parasztok); a szegény legény is lehet a faluban első táncos, első énekes vagy első munkás Ezen a téren készséggel elismerik az elsőséget, a tehetséget, A NÉPI MŰVELTSÉGNEK ezek a szerkezeti törvényei természetesen nemcsak a magyarság kizárólagos tulajdonai, a népi hagyományok átszállanak az országhatárokon és egész Európa parasztságát behálózzák' Népünknek az európai kultúrközösség életében, küzdelmeiben való részvételét, az együtthaladást ezek a közös hagyomány elemek bizonyítják. De „az azonos törvény- szerűségek Európa különböző parasztkultúráiban mindig más és más módon hatottak" (Ortutay). Az erdélyi székely nép a maga lelkűlete szerint válogatott a közös hagyománykincsből és alaki
