Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Szekfű Gyula: A magyar jellem történetünkben
316 Szék fű Gyula: A magyar jellem történetünkben kénytelen volt saját soraiba idegeneket bevenni, előbb a Back- korszakból itt maradt nagyszámú német és cseh hivatalnokot és gazdasági embert, azután a hazai német kisebbségből felemelkedőket, a városi polgárság megmagyarosodott családjai után a falusi sváb községeknek a hivatalokhoz sodródó egyedeit. Mi sem természetesebb, minthogy ebből az új keverékből elsősorban az államvezetés öröklött művészete veszett el és hogy politikai érzék híján a korszak egyetlen lényeges kérdését sem tudta dűlőre vagy pláne nyugovóra vinni ■. a dualizmusból folyó kérdéseket, a felekezeti békét, a nagybirtok és nagytőke korlátozását, az akkor még nemzetileg jól használható középbirtok megmentését, a paraszt-szegénység gazdasági felszabadítását, a kivándorlást, a földreformot, a mezőgazdasági és ipari munkáskérdést, a zsidó és nemzetiségi kérdést, a demokrácia és emberiesség követelményeit. Mindez megoldatlanul maradt a háború utánra... SZEKFÜ GYULA Szekfü Grjula fenti tanulmánya a Magyar Szemle Társaság kiadásában noeg- jelent Mi a magyar? c. kötetből való (szerkesztette: Szekfü Gyula, A Magyar Szemle Könyvei, XV. Budapest, 1939, 558 1). A magyar önismeret kérdésköréből veszik tárgyaikat a kötet tanulmányírói; Eavasz László (A magyarság), Babits Mihály (A magyar jellemről), Eckhardt Sándor (A magyarság külföldi arcképe), Keresztury Dezső (A magyar önismeret útja), B a r t u c z Lajos (Magyar ember, típus, faj), Zsirai Miklós (Nyel" vünk alkata), Zolnai Béla (A magyar stílus), Farkas Gyula (A nagy költők tanuságtétele), Kerecsényi Dezső (Magyar irodalom), V i s k i Károly (A magyar jelleg a néprajz tükrében), Kodály Zoltán (Magyarság a zenében), Gerervicb Tibor (A magyar művészet szelleme) és Szekfü Gyula (A magyar jellem történetünkben). Szükségesnek véltük e kiváló tanulmányok közül legalább a Szekfüét — lia némi rövidítéssel is — olvasóközönségünkkel megismertetni. Legközelebb alkalmat és módot keresünk arra, hogy a Mi a magyar? megjelenését igénylő önismereti szellem fejlődéstörténetét bemutassuk s hatását érzékeltessük.
