Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Szekfű Gyula: A magyar jellem történetünkben
A magyar jellem törléneHinhben 299 vagy világi fejedelemségek teritoriális autonómiával soha nem ala kulhattak ki magyar földön . , . Másrészt a beköltöző idegeneket privilégiumaikban meg is tartották) minek következtében olyan nemzetiségi harC) véres jelenetek sorozatával, mint például a né- met-szláv népek érintkezési vonalán, nálunk nemisütött ki soha, amíg ez a rendszer életben volt, s amíg új idegenek tömege be nem költözött a török háborúk alatt és után... Az ősi tulajdonságok tehát, melyek a magyar nép vándor- életében őrködtek, továbbra is végigkísérték őt európai keresztény útjában is, A kereszténység felvétele és a nyugati civilizációba való beilleszkedés viszont végtelen sok új eszközzel és lehetőséggel gyarapította a politikai tehetség hatókörét. A lovasnomád nép egyszínű élete most tarkult meg igazában, nagy feladatok, veszedelmek, sikerek rejtőztek a Kárpátok medencéjében azon nép számára, mely bele tudott törni a letelepedésbe és bele tudott tanulni az új eszközök használatába ,. , És a századok egymást váltották, új és új nemzedékek keltek és hulltak a sírba, a keresztény Európa civilizációja új és új hullámokkal öntötte el az egykori nomád lovasokat, A román és gótikus szellemiség meghozta egymást követően a maga politikai, vallási, öltözködési divatjait, új és új fegyvereket és mindennapi eszközöket, de mindezek a változások nem érintették a történetalkotó erőket, melyek a felszín alatt munkálva, a nomád és keresztény világ szintéziseként állandósították a magyar nemzet életét, A nagy változást a humanizmus és renaissance áramlata hozta magával,, , A magyar politikát ebben a korszakban a két Hunyadi, atya és fia irányította. Az atya ... a hagyományos magyar erőkkel dolgozott, és egész egyénisége, hadvezetése és belső szervező munkája legszebb színezése a keresztény színezetű magyar szabadságszeretetnek, vitézségnek és politikai józanságnak. Fia, Mátyás, már lelkében felszabadult a kereszténység és hagyomány korlátáitól t ő az első király, aki tisztán egyéni hajlamból külső hódításra indul: a cseh koronatartományok és Ausztria birtoka valóban nem volt szükséges a magyar boldogsághoz vagy biztonsághoz. De még ez a korlátlanul nagyravágyó renaissance király is mennyire aláveti magát a valóságnak, ellentétben idegen kortársaival, kalandos, szinte víláguralmi tervek kovácsolóival. Merész Károlytól Miksa császáron át Podjebrád cseh királyig, aki egész szerényen csak Bizánc császára akart lenni, Corvin Mátyás németrómai császársága nem volt ily elérhetetlen álom s ami pozitív lépést magas céljának érdekében tett, az mind arról tanúskodik, hogy benne is élt a magyar politikai hagyomány. Diplomáciájával évtizedeken át végigtapogatja a németrómai terület erőit, melyiket tudná szolgálatába hajtani t pénzt, fenyegetést, fegyveres erőszakot mindig ott alkalmaz, ahol annak eredményéről szinte bizonyos : a kellő pillanatokat kivárva, otthon hatalmas hadsereget alkot, s ezt soha nem kockáztatja: céljait sokáig nem tűzi ki, de amikor elindul, szívósan megmarad az úton és végül is nagy kiterjedésű idegen területeket szerez meg; ezek kormányzásában a bennszülötteket is részelteti. Mindez a politikai
