Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
50 Dr. $áry István Az előbbi kor mesterséges alakulatai, melyek nem a saját erejükre támaszkodtak, megszüntetik működésüket, a GHSz kötelékébe tartozó szövetkezetek közül 43, a Hangya-szövetkezetek közül 58 számol fel. A harmincas évek gazdarági eseményei sürgetik a kibontakozást. Az 1931-ben életbe léptetett moratórium folytán a szövetkezetek nyeresége 50 százalékkal csökken, 1933- ban már alig egynegyedét teszi ki az előző évek nyereségtételeinek. Az 1934 évi konverziós törvény, mely a moratórium előtti adósságokat 50, illetőleg 80 százalékkal csökkentette, a szövetkezetek üzletmenetét jó időre felfüggesztette, pénzügyi állományát tönkretette. Az állam a konverziós veszteségek fedezésére a szövetkezeti központoknak 2 milliárd lej hitelkeretet nyújt, az elvesztett tőkeállományt pótolni tudják és a kihelyezésekkel a kölcsönigényléseknek újból eleget tudnak tenni, de elvesz a nyerészkedő bankpolitikán alapuló üzletmenet értelme és a már vázolt szellemi tényezők hatása alatt megkezdődik a kisebbségi szövetkezeti mozgalom belső megerősödése, az igazi szövetkczési szellem értékeinek felismerése s a kisebbségi szövetkezeti mozgalom második korszaka. Az új mozgalom már nem felülről lefelé épített, mesterséges képződményeket hoz létre, hanem oly öncélú irányzatot, mely kezd beleilleszkedni a népközösség szerves felépítésébe. A Központ, a politikai párt, a sajtó propagandájában a szövetkezeti mozgalom eszmei alapja az egyének gazdasági összefogása, annak a természetes környezetnek a biztosítására, melyet minden egyén számára a népközösség jelent, E felfogás szerencsésen egybeesett a gazdatársadalom megszervezésére irányuló törekvéssel, és a szélesebb néprétegeknek intézményeihez való ragaszkodása erősödésével. A szövetkezeti szellem új korszakára jellemző: 1. az egyházak fokozatosabb érdeklődése a szövetkezeti mozgalom iránt i 2. ipari és termelő-szövetkezetek alakulása. Bővebben: 1, A teológiákra bevezetik a szövetkezeti ismeretek tanítását, hogy a falusi nép jövendő vezetői a szövetkezetek szervezői is lehessenek s legújabban a kisebbségi felekezeti iskolák is rendszeresíteni fogják a szövetkezeti oktatást. 2. A szövetkezeti mozgalom első részében a kisebbségi magyar szövetkezeti mozgalom csak a hitelszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek terén igyekezett eredményeket elérni, a második időszakban megindul az őstermelők és a városi iparosság szövetkezése. A termelő szövetkezetek kialakulása rohamos fejlődést mutat. Míg 1929-ben a GHSz kötelékében csak 8 termelő- és értékesítő- és 7 tejszövetkezet működött, 1932-ben a tejszövetkezetek száma 54, 1934-ben 72, 1936 ban 101, l937-ben 130, s megalakul a marosvásárhelyi és székelykereszturi tejfeldolgozó üzem, mely előállítja a ma már exportképes romániai vajat. Erdély különböző városaiban is újabb szövetkezetek alakulnak, melyek önálló gazdasági telepekként működnek, az önsegítés és önellátás alapján. A teljes szövetkezeti mozgalom kifejlődése és megszervezése jó utón halad s talán nem marad míg a világ csak a szóbeszéd tárgya a GHSz és a Hangya-központ közös, egységes irányításának nagyjelentőségű gazdaságpolitikai kérdése,
