Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
A romániai szövetkezeti mozgatom 31 AZ 1938 JÚNIUSI TÖRVÉNYRENDELET új helyzet elé állította a szövetkezeti mozgalmat. A gazdasági élet központi irányításának szükségessége folytán megszünteti a másod- és harmadfokú szövetkezeteket és a szövetkezeti mozgalom legfőbb állami irányítás és ellenőrzés alá kerül. E törvényrendeletig szövetkezeteink önálló alapon működtek, az 1929. évi alaptörvény előírása folytán a két magyar szövetkezeti központ is megalakítja másodfokú szövetkezeteit i a Federálékat és az Uniókat. Ezáltal a magyar szövetkezetek saját központjaik ellenőrzése és irányítása mellett fejlődtek az autonómia jegyében. Ez a helyzet változik meg. Már az 1935. évi törvény után is a kisebbségi szövetkezetek fokozottabb állami beavatkozás alá kerülnek, a mostani rendelettörvény azonban az államosítás folyamatában nem ismer kompromisszumot, s úgy tetszik, hogy az Uniók és Federálék megszüntetése szinte megoldhatatlan kérdések elé állítja 787 szövetkezetünk szépen fejlődő mozgalmát. Ha a két Unió-központ fontos szerepét a kisebbségi szövetkezés! szervezésben szem előtt tartjuk, úgy megszűnésük pótolhatatlan veszteséget jelent a kisebbségi gazdasági élet irányítása szempontjából. Az új rendelettörvény 12. szakasza kimond.a ugyan, hogy a Központok, ha nem is mint hivatalos felettes szervek, megtarthatják egységeikkel a pénzügyi kapcsolatokat, de a nem hivatalos kapcsolatok ellenőrzésére és az állami központosítás biztosítására a 17, szakasz a Központ eddigi összetételét megváltoztatja, kimondva, hogy a 9 tagból álló igazgatóság tagjai közül 4 jogszerinti tagot a nemzetgazdasági minisztérium nevez ki, a mező- gazdasági, illetve kereskedelmi kamarák helyi vezetői közül. Központi intézkedésoket tartalmazó rendelkezés még a 13. szakasz, mely szerint az ú. n. Szaktanács az előírt esetekben feloszlathatja a szövetkezeti egységeket, all, szakasz pedig jogot ad a Szövetkezetek Nemzeti Intézetének arra, hogy az egyes szövetkezeteket fuzionálásra szólíthatja fel, melyek az előirt fúzióban kötelesek feloszlatás terhe alatt résztvenni, A kisebbségi szövetkezeti vezetők hivatkozva a szövetkezetek különleges helyzetére, kérték a szövetkezeti mozgalmat súlyosan érintő intézkedések módosítását. A nemzetgazdasági minisztérium, tekintetbe véve a kisebbségi szövetkezeteknek az egész ország gazdasági életére kiható működését, hajlandónak is mutatkozik némi módosításra. Addig is, pillanatnyilag, szövetkezeti mozgalmunk jövője nyitott kérdés. FÜGGELÉK. A ROMÁNIAI hitelszövetkezeti mozgalom vizsgálatánál megállapítható, hogy ez legfejlettebb, mert el tudja látni a lakosság nagyfokú tőkeszükségletét. A mezőgazdasági államokra jellemző a tőkehiány. Minél iparosultabb egy ország, annál bővebben rendelkezik mind álló, mind forgó tőkével. Ennek oka az, hogy a mezőgazdasági termelés lassúbb, nem fokozható végtelenségig, mint az ipari termelés. A termelési költségek a termelés fejlesz*
