Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/4. szám - Csiky János: A gyergyói nép táplálkozása

A gyergyói nép táplálkozása

285

II

AZ EDDIGIEKBEN Gyergyószentmiklós kilencven elemi iskolás gyermekének 1939 május második felében szánba- vett egyheti étlapját elemeztük. Érdekes eredményre jutunk, ha ezeket az adatokat összehasonlitjuk az ugyancsak gyergyószent- miklósi tizenkét család 1939 július hó első felében és Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Szárhegy, Tekerőpatak és Újfalu községekben lakó harmincnyolc család 1939 július hó második felében és augusztus hó elején összegyűjtött étlapjainak adataival. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a zöldségfogyasztás 4 0 %-ról 119, illetve 9.3 °/o-ra, a húsfogyasztás 3 5 ®/o ról 7 6, illetve 9.3 ®/o-ra, a főzelékfogyasztás 1 6 “/o ról 2.6, illetve 4.1 Vo-ra emelkedett s jellemző, hogy amíg a városi családoknál a gyümölc^- fogyasztás 0 6 ®/o-ról 3.3 “/ó ra ugrott, addig a falusi családoknál csak 0.9 “/o-ra. Á tejfogyasztás mindkét helyen csökkent, a váró son 38 1 °/o ról 29.2 “/o ra, a falun 26.8 “/o-ra.

Ételféleség

A gyergyószentm^klósi 90 elemi iskolás gyermek étlapjában

A gyergyószcnt- A gyergyói 8 község mik ósi 12 család 38 családjának

étlapjában étlapjábanhányszor fordul elő ?

Vo

hányszor fordul elő }

Vo

hányszor fordul elő?

°/o

tel kenyérrel

331

13-2

30

76

45

4 1

tej egyébbel és tejtermék

6 3

24-9

85

21.6

251

22.7

leves

525

20.9

69

16 3

242

22.0

puliszka

279

111

35

88

105

9.5

krumpli

197

1.9

17

4.3

58

5 3

zöldség

101

4.0

47

11.9

75

6.8

tészta

90

36

22

5.5

52

4.7

hús

87

3.5

30

7.6

103

9.3

szalonna

80

32

9

23

50

4.5

tojás

54

2.2

7

1.7

27

2,5

tea

51

2.0

5

1,2

11

1.0

főzelék

40

1.6

10

25

46

4.1

vaj

17

07

10

25

11

1.0

gyümölcs és befőtt

15

0.6

13

3.3

10

09

hústermék

•9

04

4

10

8

0.7

feketekávé .

6

0.3

méz

8

0.7

összesen:

1.890

100 0

252

100 0

798

100.0

Ezeket a családokat mennyiségi tanulmányozás céljából válogattam össze, s így az étlapok százalékos minőségi összehasonlításra kevésbbé alkalmasak. Egyet azonban meg kell jegyeznünk, azt tudniillik, hogy a zöldség-, főzelék-, gyümölcs- és húsfogyasztás lényeges emelkedését egyrészt a tanító-, kereskedő- és jobb iparos családok étlapjai okozzák, másrészt az a körülmény, hogy a főzelék zöldség és a gyümölcs július és augusztus hónapokban könnyebben és olcsóbban beszerezhető De sietünk ebhez hozzá