Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/4. szám - Oberding J. György: A bukovinai magyar népcsalád

Aba kooinai magyar népcsalád helyzetképe

269

nak a régi viselethez, ruhájukat gyári anyagból készíttetik, mert a házi szőtteseket nem készítik. A női viselet s különösen a leányok viselete nagy sikert aratott a jugoszláviai magyar gyöngyösbokrélá kon s ez nagyban hozzájárul az ősi viselet megtartásához, melyet a városból visszatért leányok már kezdtek kiszorítani, A városi hatás ugyanis, minthogy Hertelendyfalva Pancsovával már összeépült s Pancsova közigazgatásilag Belgrádhoz tartozik, nagyban veszélyezteti a népi műveltség és népi hagyományok változatlan fennmaradását, Hogy a város befolyása azonban lassabban fog tért hódítani, azt a csángóság különleges öntudatának köszönhetjük. Mint a székelység mindenütt, itt is megkülönbözteti magát más népcsoportoktól, büszke székely eredetére. Régi székely beszédmódját sokkal jobban megtartotta, mint az erdélyi csángó telepesek. Igaz, hogy idegenekkel nem a maga beszédmódját használja, hanem az „úri" nyelvet, de maguk között és a családban a maguk nyelvén beszélnek. Ha népdalköltészetük nem is fejlődik, az ősi dalokat még éneklik, s az öregek a régi regéket és meséket tovább adják az új nemzedéknek.

Bukovinai testvéreikkel a nagy távolság s a közbeeső új országhatár miatt már nagyon ritka az érintkezés, de azért nem szűnt meg teljesen,®

BUKOVINAI MAGYAROK KANADÁBAN

A KANADÁB A KIVÁNDOROLT mintegy ezer bukovinai csángó és gyermekeik szétszórtan élnek. Nagyobb számban Eszterháza, Székelyföld és Máriavölgy telepeken, míg Punnichy és Hapkins farmer- telepeket a többség már a letelepülést követő években otthagyta, A korábbi keletkezésű magyar telepekről a városba költöző magyarok földjeit vették meg a bevándorlók vagy egyszerűen bérbevették e birtokokat. Az állami telepítésekkor 160 holdat kaptak 10 dollár örökárért s azzal a feltétellel, hogy három év alatt birtokuk háromnegyed részét művelés alá veszik, E feltétel teljesítése után mentek át a telepesbirtokok öröktulajdonba és nyerték el a telepesek a honpolgárságot. Az állami telepítésekkor — mint említettük az első részben — a kezdő rossz év után igen sokan a közeli városokba költöztek. Ma a farmerkedő csángók legnépesebb telepei Székelyföld és Máriavölgy- Székelyföldön mintegy 150 családéi, „Földjük —írja Paízs Ödön — tulajdonképpen fennsík, nem is valami gazdag, sok rajta a kő, de azért a székelyek nem hagyják magukat és elég szépen fejlődnek". Gyönyörű templomot építettek és magyar papjuk van.

Hertelendyfalva szociográfiai kérdőívére a belgrádi magyar egyetemi hallgatók munkaközössége adott választ. Forrásul szolgáltak még Thomka VíAío/nak a „ Ví igyar Kisebbség" 1939 júl,-okt. havi számaiban megjelent „Egy aldunai székelyközség szociográfiája“ c. tanulmánya, valamint Bolgár Lászlóu&k a „Láthatár“ 1939 évi október havi számában megjelent „Az aldunai székely községekben“ c, tanulmánya,