Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Metamorphosis Transylvaniae
METAMORPHOSIS TRANSYLVANIAE „A NAGY IDOKHOZ NAGY NEMZEDEK KELL“ MÁRTON ÁRON püspök ezzel a gondolattal fejezte be az Egyházmegyei Tanács közgyűlésén az iskola és a templom körüli feladatokat számbavevő beszédét. Megállapításai nemcsak a katolikus közösségre érvényesek, hanem egyetemes jelentőségűik s ezért kötelességünknek érezzük, hogy a pü’^pök munkára serkentő beszédét szórót- szóra, majdnem egész terjedelmében közöljük, mint az erdélyi közgon- dolkozds megállapítható változásának erőteljes bizonyítékát, A küzdelmek és erőfeszítések, amelyeket értékeink védelme és intézményeink sorsa reánk kényszeritett, hosszú évek óta kemény próba alatt tartják idegzetünket, erkölcsi és anyagi teherbirásunkat és igénybe veszik minden figyelmünket, Mindenik esztendőnek volt számunkra egy keserű meglepetése, az előző bajokhoz mindenik hozzáadott valamit, a mai helyzet azonban minden eddiginél súlyosabb, ezért előszólit minden felelősséget és minket is arra kötelez, hogy a dolgoknak ne melléje beszéljünk, hanem a tényeket és kötelességeinket komolyan vegyük számba. Az Egyházmegyei Tanács munkájának, szervezeti szabályzata szerint, két sarkpontja van : a templom és az iskola. S méltóztassanak megengedni, hogy megnyitómban, arnikor először van szerencsém az elnöki székből, mint megyéspüspök Önöket üdvözölni, mondanivalómat röviden ezekhez tűzzem. a) Az adatok szerint, amelyeket az Igazgatótanács évi jelentéseiben közölt, elemi iskoláink tanulóinak s/áma 1921-ben 45 ezer volt, ma pedig 14.897. Az utolsó húsz esztendő alatt tehát a kato likus gyermekeknek majdnem 70 százaléka maradt iskoláink falain kívül. S ha a jelenleg beírtak számát az összes katolikus tankötelesek számával vetjük össze, arra az eredményre jutunk, hogy gyermekeinknek mindössze 25 százaléka látogatja a mi iskoláinkat. Kötelességmulasztással nem vádolhatjuk egymást. A védelemre mozgósítottunk minden szellemi, erkölcsi és anyagi erőt, S mint a felbolygatott hangyaboly, a falakon voltunk mind, kicsinyek és nagyok, hívek és vezetők, világiak és papok, s mind arra a pontra gyűltünk és gyűjtöttük össze az erőnket, ahol nagyobb veszély fenyegetett. A hősi példákban sem volt hiány, egyesek, testületek és
