Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
A romániai szövetkezeti mozgalom 23 AZ ERDÉLYI SZÖVETKEZETI MOZGALOM. AZ ERDÉLYBEN együttélő három népnek különleges népi kultúrája, történeti múltja a gazdasági élet és így a,Szövetkezeti mozgalom terén is sajátságos fejlődési viszonyokat teremtett, melyek azonban az állandó érintkezések folyamán nem maradtak elszigetelődve egymástól, hanem kölcsönös befolyások alatt bontakoztak ki. Az első szövetkezeti alakulatot a magyarok Kolozsvárott 1825-ben Gondoskodó Társaság néven^® vetkezeti mozgalom, mint népközösségí szervezet, jelentkezik először. hozzák létre mégis a szö- a szászoknál AZ ERDÉLYI SZÁSZ SZÖVETKEZETI MOZGALOM. A SZÁSZ SZÖVETKEZETI MOZGALOM kiépítése természetes következménye azoknak a szór s, nemcsak közművelődési és társadalmi, hanem gazdasági kapcsolatnak is, melyekben a szászok a nagynémetekkel voltak, E kapcsolatok ismertetik meg a szászokkal a nyugati fejlettebb gazdasági alakulatokat és rendszereket. ők alakítják meg 1830-ban az első magyarországi bankot, a brassói Allgemeine Sparkasst, majd 1851*ben a szebeni Fíermanstadter Allgemeine Sparkasst. Ez utóbbi az erdélyi szász- ság legerősebb gazdasági intézményévé fejlődött ki. De mivel nem tudták a falusi lakosság hiteligényeit is kielégíteni, lábra kap az erdélyi szász szövetkezeti mozgalom s már a múlt század ötvenes éveiben szép eredményeket tud felmutatni. 1851-ben alakul az első hitelszövetkezet Besztercén Takarék- és Segítő-Egylet néven. E szövetkezetét, mely Schultze rendszere szerint jön létre, nyomon követi a többi, ugyancsak Schullze-rendszerű hitelszövetkezet alakulása. Összesen mintegy 32 ilyen szövetkezet alakul. Alapítóik inkább a városi iparosság köréből kerülnek ki, kereskedelmi és individuálista szellem uralja őket, mert a pénzügyi segítség mellett a tagok nyerészkedése volt a fő céljuk. Később e szövetkezetek nagyrésze átalakul részvénytársasággá, hogy a tagok számának növekedését és az osztalékok felaprózódását megakadályozza, így a Schultze-rendszerű szövetkezetek nem váltak be, annál inkább sikerre vezettek a Dr, Kari Wolf képviselő és közíró kezdeményezésére megindult Raiffeisen-típusu szövetkezetek, melyek nem törekszenek saját tőke gyűjtésére, a szövetkezet pénzügyi állományában betéti tőke játssza a főszerepet, igyekszenek minél több betétet szerezni tagjaiktól és ezzel a falu pénzforgalmát szabályozzák és szükség szerint elosztják, A szövetkezet nem V. ö. Dr. Oberding József György: Gondoskodó Társaság.
