Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
24 Dr. Sárv István törekszik nagy üzletkörre, csak a falu lakosainak akar szolgálni, ahol a tagok ismerik egymás anyagi és erkölcsi helyzetét, s így a kihelyezések ellenőrzése semmi akadályba nem ütközik. A szövetkezet nem haszonra dolgozik és a tagok kölcsönös segítségnyújtásával pótolja a saját tőke hiányát. A tagok felelősségé egyetemleges és korlátlan, ebből pedig az következik, hogy a tagok jobban érdeklődnek a szövetkezet ügymenete iránt, a szolidáris érzés jobban kifejlődik közöttük, mert a szövetkezet jó vagy rossz sorsa anyagi helyzetüket mélyen befolyásolja és így a szövetkezettel szemben a bizalom is nagyobb. A szövetkezet nem az egyeseké, a közösség érzi, hogy azt a sajátjának kell tekintenie. Dr. Wolf teljesen visszavonult a politikai élettől és népének gazdasági megszervezésére fordította minden erejét. Negyenkét évi munkásságának eredménye felvirágoztatta a szász szövetkezeti mozgalmat. Az általa kezdeményezett szervezkedési munka óvatosan folyt és azon az elven alapult, hogy inkább egy szösretkezetet sem alakítani, mint egy rosszat. Mozgalmának sikerét jellemzi a szövetkezetek fejlődése t 1886-ban a szövetkezetek száma 8, 1900- ban 80, 1914-ben 177, 1919-ben 181, 1929-ben 187. Atagokszáma a szövetkezetek számával növekszik t 1886-ban 349, 1900 ban 15.985, 1919-ben 17.946, 1929 ben 20 906. A kb. 201 szász község közül 187-nek, tehát a szász községek 92.5®/o ának van hitelszövetkezete.*’ A szász szövetkezeti mozgalom feladatát elvégezte, mennyiségileg a telítettség állapotába jutott és már csak a tökéletesítés munkája marad hátra. Az elért eredmények elsősorban annak a szövetkezet szellemnek köszönhetők, mely a történelmi idők folyamán az i elszigetelt szász népközösség tagjait ránevelte az egymásrautaltság érzésének szükségességére, s mely az intellektuális osztály tagjait a népközösségi gondolat szolgálatába állította. A gazdasági szervezetek nem a vezetők vagy a tagok szűk körének öncélú nyereségvágyát szolgálták, hanem az általános közösségi érdekeket. Nem voltak ez alól kivételek a részvénytársasági bankok sem*®, melyekben a szövetkezeti mozgalom természetes pártfogást talált. A gazdasági tevékenység területe megoszlott a bankok és a hitel- szövetkezetek között, a szövetkezetek a falusi lakosság hiteligényeit szolgálták, míg a bankok a városi lakosságét s egyben, mint a szövetkezetek központjai, olcsó hitellel látták el azokat. Ez a szoros együttműködés eredményezte, hogy mind a két gazdasági szervezet együtt fejlődött a magasabb nemzeti célok szolgálatában. A szövetkezetek olcsó hitelt kaptak, ezáltal ők is alacsony kamatlábú hitelt tudtak folyósítani, amely 10 százalékkal kisebb volt, mint az ország más részeiben. Dr. Güníer-Wehenkel; Deutsches Genossenschaftswesen in Rumänien. Stuttgart, 1929. 36. 1. 18 A szebeni Bodenkreditanstalt, a Hermanstädter A. S. működése is ezt bizonyítja : a meghatározott osztalékadás, a tiszta haszon 30<>/o ának a tartalék alapra és SO^/o ának a szász nép kulturális, jótékonysági, gazdasági céljaira való fordítása a fenti megállapítást teszik igazolttá.
