Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe
2Í8 Vita Sándor területnek, amelyen 1910 —13 ban termelték. A jobbmódú gazdák ma inkább búzakenyeret, a szegények viszont puliszkát eszneki pedig Erdély zordabb éghajlatánál és gyengébb minőségű földjénél fogva igen alkalmas lenne rozstermelésre. A legjelentősebb mértékben Csík megyében termelnek rozsot, ahol a szántó 14 26 százalékát foglalja el, a többi megyékben a termelés nem közelíti meg ezt az arányt. Erdély 23 megyéje közül 1937 ben tíz megyében a búza volt a főtermény, kilencben a tengeri, kettőben az árpa és egyben a zab. A SZÁNTÓTERÜLET lassú növekedése mellett elsősorban annak kell érdekelnie, hogy milyen képet mutatnak az egyes ga- bonaneműek átlagtermései a háború utáni időben, s így a földbirtokreform, az általános mezőgazdasági válság és más körülmények mll/ea hatással voltak a mezőgazdasági termelésre. Az egyes gabonanemfiek 1932—37. évek közötti hektáronkénti átlagtermése (mázsában). MEGYE Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Alsófehér 10.10 8,10 9.54 8.14 11.68 Arad 10.82 10.78 11.74 9.82 14.20 Bihar 10.60 11,10 11,20 9,58 11,58 Brassó 15 31 13.70 16.68 14.94 14.92 Csík 8.68 9.60 9.86 9,76 9.30 Fogaras 10,96 10,36 11,48 10,94 11,12 Háromszék 11,24 11.64 11.24 10.82 11.78 Hunyad 7,92 8.02 8.34 6.90 9 42 Kisküküllő 13.48 13,18 12.66 12.18 13.62 Kolozs 10.28 10.18 9,36 8,40 9.36 Krassó 8,14 8.08 8 90 7.62 11.40 Máramaros 6.82 7-14 6,96 6.50 8.50 Maros 11.76 9.08 9 98 9.84 11,28 N.küküllő 12.34 13.88 11.92 11,66 14.22 Naszód 9.06 10,26 7,84 8.50 9.02 Szamos 8,46 8,64 8,92 7.50 7.78 Szatmár 9.72 9,76 9,68 9.26 9.02 Szeben 11.28 11.08 10.62 10.52 12.16 Szilágy 11,12 11.52 10,86 9,78 9,96 Szörény 8.36 8,08 10,26 8.44 10.14 Temes 11.22 11.06 13.04 12,60 15,20 Torda 10.48 7,24 9.62 9.38 10.60 Udvarhely 10.48 9-04 10,28 9.54 12,62 Erdélyi átlag 10.37 10,02 10.43 9.68 11.25
