Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe
Erdély mezőgazdaságának helyzetképe 219 Búza. Az 1910—13. évek erdélyi átlagában a búza hektáronkénti hozama 10 77 mázsa volt, az egész búzamennyiség pedig 9,733.735 mázsa. A háború után nagy visszaesés mutatkozik, az 1920—25. évek átlagában csak 7.8 mázsa a búzahozam, de ezután megindul a lassú javulás, azonban az utolsó öt év átlaga még mindig alatta maradt a háború előttinek. A stagnációnak ezek az adatai igen elkedvetlenitők> mert a mezőgazdaság vásárlóképessége erősen csökkent s az áreséseket a terméshozam fokozásával lehetett volna némileg ellensúlyozni. Figyelemreméltó, hogy a búza erdélyi termésátlagai így is núnHp.n P!.<!7.tendnben felülmúlják a búzatermelésre talajánál és éghajlatánál fogva sokkal alkalmasabb Ókirályság tér mésátlagait. A legjobb termést Brassó megye érte el 15.32 mázsával, utána Kisküküllő következik 13,48, majd Nagyküküllő 12.34 mázsával. Feltűnő, hogy a búza legjobb terméseredményeit nem azokban a megyékben találjuk, ahol a legnagyobb arányban termelik a búzát, sőt ezen a téren vezető Arad és Bihar megye termés- eredményei nagyon is közepesek s az erős búzatermelő megyék közül csupán Temes eredménye mutat kedvezőbb képet. A leggyengébb termést Máramaros (6.82 q), Hunyad (7.92 q) és Krassó megyében (8 14 q) találjuk, noha a két utóbbi elég erős búzatermelő megye. Érdekes, hogy míg az Erdély termelte búza mennyisége a háború előtt csupán 37-77o a volt az Ókirályság termésmennyiségének, addig az 1933—37. évek átlagában már 84.3®/o a, Románia egész búzatermésének évente 30—34®/o át Erdély szolgáltatja s volt olyan év, amikor Erdély búzafeleslege meghaladta az Ókirályság feleslegét. Ha Erdély lakosságát 5,500.000 lélékre tesszük s a búza évi fejadagját évi 140.4 kg-ra (Buletinul Statistic al Romániei, 1924 szerint, bár az erre vonatkozó becslések közt bizonyos eltérések vannak), akkor Erdélynek a saját szükséglete 77.220 vagon búza. Az utolsó négy év átlagában viszont a termelt búzamennyiség 108 ezer vagon volt.. Évenként tehát mintegy 30 ezer vagon felesleg mutatkozik. Ha azonban a háború előtti átlagtermést sikerülne elérni, az annyit jelentene, hogy 5000 vagonnal több, vagyis 35,000 vagon kerülne kivitelre, ami 40.000 lejes búzaárat feltételezve, 200 millió lejes jövedelemtöbbletet jelentene. Ennyi tehát az az összeg, amelyet az erdélyi nemzetgazdaság évenként elveszít azáltalf hogy a búza átlagtermése a háború előtti helyzethez képest csökkenést mutat. Tengeri. Kedvezőtlenebb a búzánál a tengeri tern-.éshozí mának alakulása. A háború előtti időszakban 16.8 mázsa volt hektáronként az átlagtermés, az 1933—37. években pedig csupán 11.25 mázsa, ami 33°/o os termésátlagcsökkenést jelent Az utolsó líztn- két év átlaga is csupán 12.2 mázsa volt, tehát 4 6 mázsával alatta maradt a háború előttinek. Hasonló a helyzet az Ókirályságban is. A tengeriterülct csekély növekedését összevetve a termésátlagok csökkenésével, azt fogjuk találni, hogy a termésmennyiség 26%-kal kevesebb most, mint a háború előtt volt. Erdély tengerifogyasztása núutegy 110 ezer vagon (évi 200 kg fejenként). Az utolsó öt I
