Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe

Erdély mezőgazdaságának helyzetképe 219 Búza. Az 1910—13. évek erdélyi átlagában a búza hektáron­kénti hozama 10 77 mázsa volt, az egész búzamennyiség pedig 9,733.735 mázsa. A háború után nagy visszaesés mutatkozik, az 1920—25. évek átlagában csak 7.8 mázsa a búzahozam, de ezután megindul a lassú javulás, azonban az utolsó öt év átlaga még mindig alatta maradt a háború előttinek. A stagnációnak ezek az adatai igen elkedvetlenitők> mert a mezőgazdaság vásárlóképessége erősen csökkent s az áreséseket a terméshozam fokozásával lehetett volna némileg ellensúlyozni. Figyelemreméltó, hogy a búza erdélyi termés­átlagai így is núnHp.n P!.<!7.tendnben felülmúlják a búzatermelésre talajánál és éghajlatánál fogva sokkal alkalmasabb Ókirályság tér mésátlagait. A legjobb termést Brassó megye érte el 15.32 mázsával, utána Kisküküllő következik 13,48, majd Nagyküküllő 12.34 má­zsával. Feltűnő, hogy a búza legjobb terméseredményeit nem azok­ban a megyékben találjuk, ahol a legnagyobb arányban termelik a búzát, sőt ezen a téren vezető Arad és Bihar megye termés- eredményei nagyon is közepesek s az erős búzatermelő megyék közül csupán Temes eredménye mutat kedvezőbb képet. A leg­gyengébb termést Máramaros (6.82 q), Hunyad (7.92 q) és Krassó megyében (8 14 q) találjuk, noha a két utóbbi elég erős búza­termelő megye. Érdekes, hogy míg az Erdély termelte búza mennyisége a háború előtt csupán 37-77o a volt az Ókirályság termésmennyi­ségének, addig az 1933—37. évek átlagában már 84.3®/o a, Románia egész búzatermésének évente 30—34®/o át Erdély szolgáltatja s volt olyan év, amikor Erdély búzafeleslege meghaladta az Ókirályság feleslegét. Ha Erdély lakosságát 5,500.000 lélékre tesszük s a búza évi fejadagját évi 140.4 kg-ra (Buletinul Statistic al Romániei, 1924 szerint, bár az erre vonatkozó becslések közt bizonyos el­térések vannak), akkor Erdélynek a saját szükséglete 77.220 vagon búza. Az utolsó négy év átlagában viszont a termelt búzamennyi­ség 108 ezer vagon volt.. Évenként tehát mintegy 30 ezer vagon felesleg mutatkozik. Ha azonban a háború előtti átlagtermést sike­rülne elérni, az annyit jelentene, hogy 5000 vagonnal több, vagyis 35,000 vagon kerülne kivitelre, ami 40.000 lejes búzaárat feltéte­lezve, 200 millió lejes jövedelemtöbbletet jelentene. Ennyi tehát az az összeg, amelyet az erdélyi nemzetgazdaság évenként elveszít azáltalf hogy a búza átlagtermése a háború előtti helyzethez képest csökkenést mutat. Tengeri. Kedvezőtlenebb a búzánál a tengeri tern-.éshozí má­nak alakulása. A háború előtti időszakban 16.8 mázsa volt hek­táronként az átlagtermés, az 1933—37. években pedig csupán 11.25 mázsa, ami 33°/o os termésátlagcsökkenést jelent Az utolsó líztn- két év átlaga is csupán 12.2 mázsa volt, tehát 4 6 mázsával alatta maradt a háború előttinek. Hasonló a helyzet az Ókirályságban is. A tengeriterülct csekély növekedését összevetve a termésátlagok csökkenésével, azt fogjuk találni, hogy a termésmennyiség 26%-kal kevesebb most, mint a háború előtt volt. Erdély tengerifogyasz­tása núutegy 110 ezer vagon (évi 200 kg fejenként). Az utolsó öt I

Next

/
Thumbnails
Contents