Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe
Erdély mezőgazdaságának helyzetképe 217 (1000 ha-ban) búza rozs árpa zab tengeri 1934 1.013 78 135 256 992 1935 1 088 86 133 252 992 1936 1.120 90 135 253 977 1937 1-080 92 141 251 984 Bár Erdély az egyetlen olyan romániai tartomány, mely hegyi jellegénél fogva tulajdonképpen legnagyobb részében nem alkalmas a búzatermelésre, mégis a búza vetésterülete az agrárreform által okozott pár éves visszaesés után fokozatosan nőtt, éspedig az általános emelkedés a háború előtti és az utolsó négy év átlaga között 19.9 százalék- Igaz, hogy a búzatermelés jórésze azokra a megyékre esik, amelyek jelentős részben sík területen fekszenek és így búzatermelésre alkalmasak is. A bevetett terület természetesen nem nőtt minden megyében egyforma arányban. A szántóterülethez képest 1937-ben a búza vetésterülete legnagyobb Arad megyében (42-95%) és Temes megyében (40.78%), Biharban (39-65%) és Kolozs megyében (36 60%). Máramarosban viszont a szántónak csak 1.93%-át, Csíkban pedig 6 79®^ át teszi ki a búza vetésterülete. Közvetlenül a búza után a tengeri következik, melynek vetés- területe a háború előtt felül is múlta a búza vetésterületéti azóta azonban némileg csökkent és az utolsó években 9 százalékkal alatta maradt annak. Bár a tengeritermelés kevésbbé jövedelmező, mint a búzatermelés, termelése mind talajjavítási. mind takarmányozási szempontból előnyös. Nálunk azonban a tengeri termesztése n3m annyira talajjavítási célokati mint inkább a táplálkozás céljait szolgálja. Egyébként vetésterülete aránylag legnagyobb Krassó megyében, ahol az összes szántónak 39-59% át foglalja el, mely után Kisküküllő megye (36.99%) és Szamos megye (36.54%, következik. Legkisebb a tengeri vetésterülete Csík megyében) ahol a kedvezőtlen éghajlat mellett nem termeszthető eredménynyel, így a szántó területnek csupán 0,45% át teszi ki, továbbá Brassó megyében (6,91%) és Háromszéken (8 21%). Vetésterület szempontjából harmadik helyen a zab áll, azonban ez is közei 20 százalékkal alatta marad a háború előtti vetésterületnek és a szántónak csupán 9.5 százalékát jelenti. Legnagyobb arányban Csík megyében termelik, ahol megelőzi a többi gabonanemüek területét 24.59%-os arányával. Utána Naszód, Fo- garas, Háromszék és Udvarhely megye következik. Az árpa termelési mennyisége a háború óta az egész országban megnőtt. így Erdélyben is mintegy 20 százalékkal, azonban még most sem foglalja el azt a területet, melyet termelési viszonyainknál fogva elfoglalhatna. Legjobb árpatermő terület Erdély délkeleti sarka: Brassó, Háromszék és Csík megye. Az előbbi kettőben az árpa vetésterülete megelőzi a többi gabonaneműekét. A rozs termelése ezzel szemben évről-évre csökken s az 1933 —37. évek átlagában csupán 82 százalékát teszi ki annak a
