Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Vita Sándor: Erdély mezőgazdaságának helyzetképe

»CT

216

Vita Sándor

A szántóterület felhasználása 1937-ben.

Az erdélyi megyék összehasonlító adatai (százalékos arányszámok)

MEGYE

Gabonafélék

Élelmi

növények

Ipari

növények

Takarm.

félék

Ugar

Alsóíehér

67.1

2.3

0.6

7.8

22,2

Arad

88.3

2.4

1.3

5.0

3.0

Bihar

83.0

3.2

1.6

8,5

3.7

Brassó

49.5

16.1

3.7

15,4

15.3

Csík

61.4

13.2

0.5

3.2

21.7

Fogaras

67.5

11.2

0.7

5.1

15.5

Háromszék

60.4

15.9

1.3

13,3

9.1

Hunyad

71 3

4.8

1.1

6.2

16,6

Kisküküllő

72.0

3.0

1,3

13,2

10.5

Kolozs

75.3

2.2

1.3

6.3

14.9

Krassó

77.8

3.3

0.7

10.3

79

Máramaros

51.7

14.9

1.1

6.1

26.2

Maros

74.8

3.0

1.6

12.2

8.4

Nagyküküllő

66.3

5.7

1.0

14.7

123

Naszód

63 7

2.4

1.0

6,9

26.0

Szamos

73,9

2.1

1,9

83

13.8

Szatmár

64.4

3.0

38

8,3

20 5

Szeben

66,2

7.5

0.6

115

14,2

Szilágy

64.3

3.6

4.6

10.5

17,0

Szörény

79.1

4.4

1.2

6.5

8,8

Temes

85.9

3.5

2.0

6,6

2.0

Torda

65 4

2.4

1.1

5.5

25 6

Udvarhely

63.6

4.5

0.8

8.6

22.5

Erdélyi átlag

74.0

4.5

1.6

8.2

11.5

A háború előtti négy év átlagában a gabonatermelésre felhasznált terület 2,388.647 hektárt tett ki. Közvetlenül a háború után jórészt az agrárrefortn következményeképpen a gabonával bevetett terület csökkent és csak 10 évvel a háború után, 1928-ban érte el a háború előtti nagyságát. Ettől kezdve a gabona vetés- területe évről-évre fokozatosan emelkedést mutat. Az egyes gabonafajták vetésterületének alakulása a következő volt ;

(1000 ha-ban)

búza

rozs

árpa

zab

tengeri

1910-13

905

104

116

300

963

1920-25

793

93

147

260

732

1926-30

974

93

165

289

872

1931

1 089

76

141

271

971

1932

915

73

127

232

965

1933

981

82

126

241

948