Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
18 Dr- Sáry István fűtött és a nyugati szellemi hatásoktól irányított szövetkezeti propaganda. Az első próbálkozásokat az állam kormányzata ellenséges indulattal kezelte, azonosítva a szövetkezeti eszme terjesztőit a nyugati szociálista programmot hirdetőkkel, de a mozgalom mögé mind többen és többen csatlakoznak, így P, Aurelian volt miniszter is s a kormányzat végre meggyőződve a szövetkezetek hasznos voltáról, 1903-ban megadja az első törvényes keretet a ,,Népbankok és Központi Intézetek törvényének“ életbeléptetésével (Legea Bancilor Poporane §i Caselor Centrale), Amint a törvény címéből is kitűnik, a törvényhozó kormányzat a szövetkezeti mozgalomnak csak egyik területére gondolt; a hitelszövetkezetek kérdésére, ami érthető is, ha az általános tőkehiányt figyelembe vesszük és azt, hogy a szövetkezeti mozgalom mindig az elsőrendű szükségletek irányában lép fel cselekvőleg. A törvény megszavazása után az állam segíti a szövetkezeti mozgalom fejlődéséti a háború előtti szövetkezeti mozgalom iránya egybe esik az állam falusi, illetőleg agrárkérdést megoldani törekvő igyekezetével, mellyel az újjobbágyság körülményein akar segíteni.® A törvény megszavazása után már 700-ra tehető a népbankok száma, 1907- ben 2000 népbank működik 25 millió lej alaptőkével, 1918 ban 3000 az ókirálysági hitelszövetkezetek száma. A román hitelszövetkezeti törvény átmeneti szövetkezeti típusokat rendszeresít a Schultze- és Raiffeisen rendszerű-hitelszövetkezetek között. Ez a szerencsés típus-választás szerfölött hozzájárult a mozgalom rohamos fejlődéséhez, elősegítette a kiváló vezetők — Spiru Haret, I, G, Dúca, T. Enescu — törekvését s biztosította a sikert amely egyébként erős támaszt nyert a szövetkezeti ügybuzgalom létjogosultságát megadó tőkehiányban, az áj obbágyság rendszerének megjavításában s abban, hogy a szövetkezet az állam reformpolitikájával megegyezik minden kompromisszum hijjával, őrzi az állammal szembeni független fejlődés lehetőségeit, Spiru Haret szavaival! az állam nem parancsol, csak figyel,^® A SZÖVETKEZETI MOZGALOM szerves fejlődése a háború befejezésével törést szenved, melynek az oka az, hogy az 1919. évi földreformot nem gazdasági szempontok, hanem társadalmi, politikai és nemzeti szempontok szerint hajtották végre, A szövetkezeti mozgalom vezetői a tervezett földreformot a szövetkezeti rendszer már kiépített hálózata segítségével akarták megoldani, hogy a termelésben a megrázkódtatást elkerüljék, azonban ez a ® Dr. A G- Ga/a/i: P.itruzeci de ani de experience cooperative. Bucure^ti 1933. 10 k háború előtt állami szövetkezeti szervek támogatják a szövetkezeti mozgalmat. Ilyenek : az 1892-ben alakult Mezőgazdasági Hitelintézet (Institutul de Credit Agricol), az 1903-ban alakult Népbankok Központi Háza (Casa Centralá a Báncilor Populare\ az 1906-ban alakult Népbankok és Falusi Szövetkezetek Köz- pontiilntézete (Casa Centralá a BáncilorPopulare ^iCooperativelor Sáte^ti), az 1912 ben alakú t Iparágak és Munkások Hitelének és Biztosításának Központi Intézete (Casa Centralá a Meseriilor, Creditului ^i Asiguiárilor Muncitore^ti), az 1919 ben alakult Városi Szövetkezetek Igazgatósága (DireoCiunoa CooperaCiei Orá§ene§ti), majd a Népbankok Központja (Centrala Báncilor Populäre), a Termelő és Fogyasztási Szövetkezetek Központja (Centrala Cooperativelor tíáte^ti fi a Exploatárilor Agricole),
