Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Parádi Ferenc: Népkönyvtáraink helyzete
16Ó Í)r. Parádi Ferenc Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy az 1919. év előtt ala pított népkönyvtárak kimutatott száma nem öleli fel az állami iskolák mellett a múltban működő ifjúsági könyvtárakat, bár tudjuk, hogy ezeknek gazdag könyvanyaga nagyban hozzájárult az iskola: njűveltség elmélyítéséhez s egyúttal az az ifjúság iskolánkivüli nevelését is szolgálta, azonban itt csak a különleges tipusu népkönytárakat sorsoljuk fel s e csoportokba a fenti ifjúsági könyvtárak be nem tagolhatók/ Táblázatunk csak azokat a népkönyvtárakat foglalja magába, amelyeket valamely alapító közművelődési intézmény (EMKE, Földművelésügyi Minisztérium, Nemzeti Múzeum, Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, stb.) egyenesen a népnevelés szolgálatába állított meg felelő válogatás mellett, a hivatalos Népkönyvtári Címjegyzék alapján [\.Dr. Gulyás Pál: Népkönyvtári Cimjegyzék, 1912. és pótfüzetek, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa kiadása). KIMUTATÁSUNK szerint az 1919, év előtt Erdély területén felállított 241 népkönyvtár közül a háború és más okok következtében 1919 után mindössze 108 könyvtár, azaz 45 százalék maradt használatban. Ha idesorolnánk az állami iskolák ifjúsági könyvtárait is, a megmaradt könyvtárak számaránya még kisebb lenne, úgy 5—6 százalék A veszteség megdöbbentő s még inkább szembetűnnék, ha területenként részleteznénk, hiszen pl. Csíkmegyében 1919 után ezer lakósra mindössze egyetlen népkönyvtári könyv jutott. Ezzel a könyvanyaggal bizony eredményes munkát végezni nem lehetett. Pedig a feladatok időközben megsokszorosodtak. A népnevelés és a népkönyvtáralapitás munkája a változott viszonyok között nem szorítkozhatott az előzőleg megszabott keretekre, A gazdasági élet erőteljesebb jelenségei, a műveltségnek és a megélhetésnek szoros kapcsolata, a mindennapi életbe beleszövődő eszmeáramlatok és a kenyérkérdéssé fejlődő nemzetiségi hovatartozás ügye egyre égetőbben sürgette az egyént, a gazdát, a családfőt, hogy nyitott szemmel álljon ez életkérdések elé, A jól- értesüllség folytonosan fölszinen tartott szüksége a falu- és városlakókban egyaránt kifejlesztette a rendszeres önművelés vágyát. Rövid időn belül az a szokatlan helyzet állott elő, hogy míg régebben a népnevelő' tényezők szabták meg a nevelendő rétegek művelésének kereteit és tartalmát, most épen fordítva történt : a nép mélyebb rétegeiből feltörő tudásvágy közelítette meg a magasabb műveltség forrásait, hogy azokból az élet által megszabott és sajátos igényeinek megfelelő anyagot meríthesse. Nem is lehetett többé a népnevelés kereteit kizárólag felülről szabályozni és elavult elméleti keretek közé szorítani Senki sem állíthatta előre, hogy valamely területen biztosan ilyen vagy amolyan népnevelő munkát fog végezni, mert igen gyakran és váratlanul olyan pontokon bukkant fel művelődési igény, amelyek egyáltalán nem szerepeltek az 1 Egyébként megjegyezni kívánjiik azt is, bogy az állami iskolák magyar nyelvű ifjúsági könyvtárai az általunk vizsgált területen ma már kivétel nélkül használaton kívül állanak. Hasonló sorsra jutott Biharmegyében a „Biharmegyei Közművelődési Egyesület“ által 1890 és 1910 között alapított 61 biharmegyei köz ségi isko’ai könyvtá’-.
