Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Juhász István: Az erdélyi fejedelemség társadalmi tényezői
As erdélyi fejedelemség társadalmi tényezői 153 vénykönyvet, melyet Báthory István lengyel király erdélyi fejedelmi hatáskörében, még abban az évben szentesített. A törvény- könyv szerint az „Universitas Saxonum" mint egyetlen nemzeti szervezet egyesítette és képviselte Erdély 60.000 főnyi szászságát. Az Universitas élén a szebeni polgármester és a királybíró, a szász comes állott. A szebeni polgármester elnökölt az Universitas évenként előbb egyszeri majd kétszer összehívott szász nemzetgyűlésén, nála állott a szász nemzeti pecsét és a nemzeti levéltár kulcsa A királybíró, a szász comes az egyetlen olyan elöljárója a szászságnak akinek megválasztása fejedelmi megerősítésre szó rul, ennek ellenében állásánál fogva hivatalból tagja a fejedelmi tanácsnak. A szász comes feladata az egyházak, iskolák ellenőrzése, fenntartása» a székek munkájának ellenőrzése, irányítása és megvédelmezése. A szászság szervezetében és életében ez időszak alatt a városok jutnak vezető szerephez, mintegy maguk alá rendelve a vidéket, melynek székei számára a városi bírói hatóság fellebbviteli fórumként szerepel. A városok életét a céhek szabályozott munka- és társadalmi rendje szabta meg. A városi polgárságot vagy a céhben való tagságot más mint szász nem kaphatta meg. Nemesség vagy főnemesség nem alakulhatott ki szász földön, mivel a szászság — hogy immunitását nehogy saját vérei semmisítsék meg — nem engedte, hogy szász ember nemeslevelet vagy éppen házára, földjére nemesítő exemciót elfogadjon, A vezetés így egy nem is túl nagyszámú, 100—200 családot számláló pátricius réteg kezébe ment át. S bár a város élén álló Stadlrichter-1 évenként választották, volt olyan városbíró, aki 10 — 12 szer is viselte ezt a tisztséget, A szászság a fejedelemség életében nem mint politikai vezető tényező, nem is mint katonát szolgáltató közösség bírt jelentőséggel, hanem mint az ország pontos és bő adófizetője. A szászság egy összegben fizette a rá kirótt taxát, nehéz időkben pedig mint hitelező is fontos kisegítő szolgálatot tett. A másik jelentősége az volt, hogy kerített városai voltak, ahová veszedelem esetén a fejedelem és a főrendek behúzódhattak a török-tatár, vallon, hajdú seregek elvonulásáig. A szászság megháborítása is ezért történt. A városaikra féltékeny és azok zárt népi egységében meghúzódó szászok véglegesen letelepedni senkit sem engedtek maguk között, a rendeknek falaikon belül házat építeniök nem volt szabad- E féltékenység összetűzésekre adott alkalmat s egy ilyen összeütközésből következett be Szebennek Báthory Gábor által való megrohanása és megsarcolása, — melyet a szász történetírás mai napig is úgy tárgyal, mint egyik legnagyobb nemzeti gyászát. A sérelem miatt elkeseredett szászokat Bethlen Gábor térítette vissza a fejedelemség iránti hűségükre — egyfelől azzal, hogy Erdély felosztására irányuló tervüket a portán meghiúsította, másfelől politikus, bölcs bánásmódjával. Az Approbatae Constitutiones ezután véglegesen intézkedett a szász városokban való lakhatás felől, megengedve, hogy nem szászok is lakhassanak ott- természetesen kikötve, hogy ezáltal polgárjogot még nem nyernek A magyar, a székely és a szász Erdély három államalkotó