Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Szabó Zoltán: Zrínyi magyarsága
134 Szabó Zoltán születik, a nemzet fáradt. Még cselekvő magyarokat szülni is. Jó magyarok vannak az országban számosán, de kevés jut közülük tovább a magyarságban a panaszkodásnál, S reális magyarok is vannak számosán, de egyikük se jut el az alkotásig, csak a pák- tálásig. S akkor jön Zrinyi. „Sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse“ — maga a magyar — mintha a semmiből jönne és a semmibe menne, mint fényes üstökös, melyben egy nemzet egyetlen csodálatos pillanatban meg akarná mutatni a világnak: Íme ilyen vagyok! Hogy aztán ne váljon olyanná, Egye- dülvalóságát Zrinyi tudja maga is s e szerint alakul. Egyrészt végtelenül sokoldalúvá, mint a nagy magyarok általában, másrészt végtelenül türelmetlenné — megint, mint a nagy magyarok általában, Sokoldalúsága sokrétű tervelésben és akcióban n^lvánul meg, ö a „túlélés korának" első legnagyobb költője, első legnagyobb államférfia és ami egy ezzel s első legnagyobb nemzetnevelője, A létért való küzdelem e korának kezdetén a legnagyobb katona, hadseregszervező s hadvezér, S minthogy sok cselekedetre van szüksége a nemzetnek rövid idő alatt — ő az első végtelenül türelmetlen magyar. Egyik önmagára, helyzetére és feladataira legjellemzőbb mondata t „az esztendő szűk, az országok elszegényedtek, a szerencse állhatatlan^'. ,,Az esztendő szűk“ — mondja s az idő úgy hiányzik neki, mint légpangásos tárnában a bányásznak a levegő. Az idő rövid — mondja magának józanul és úgy eléje- szalad korának; hogy párszáz esztendővel megelőzi, S a legcsodálatosabb, hogy a fáklyát e balsorssal, időhiánnyal folytatott versenyfutásban nem veszi át senkitől és nem tudja átadni senkinek. Maga gyújtja meg és életével együtt alszik ki, A kursa- necl erdőben egy őszi vadászaton. HONNAN VESZI tisztult és örökérvényű magyarságát ? — ez a kérdés a legnehezebb, ami vele kapcsolatban felmerül. Ha korunk divatja szerint a családfát nézem, — haníar csődbe jutok. Anyai ágról magyar ugyan, de apai ágról horvát, apai nagyanyja német grófnő olyan névvel, melytől pár évtized múlva egyszerű hallásra is szikrát hány minden jóravaló magyar kuruc szeme. Dédanyja szintén német, űkanyja olasz és csak azután található az apai ágon a feleségek között két jó magyar név : Garázda Sophia és Blagay Ilona. A vérvizsgálattal tehát baj van Különösen, ha arra gondolunk, hogy öccse, az ugyanilyen ,,vérösszetételű“ Zrinyi Péter, szemben bátyjával heves horvát pátrióti, ki haragszik *ís Zrinyire, hogy a Szigeti Veszedelmet nem horvátul, hanem magyarul irta. Nevelése lenne a kulcsa magyarságának? Aligha; a gráci jezsuiták csakúgy, mint a nagyszombatiak, inkább csak kereszténnyé nevelhették, mint magyarrá is. S ha Pázmány hatását keressük, akkor se találunk sok olyan részletre Pázmánynál, ami Zrinyi magyarságának előképe lehetne. Utazásai ? Rómából és az sz városokból visszatérhetett volna borválságának erősödésével , es a fiatal Zrinyi, aki még inkább a puszta hősiesség, mint a magyar hősi szerepvállalás gondoltában él, foglalkozik azzal a tervvel, hogy szolgálatába áll a velencei köztársaságnak, mint
