Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/2. szám - Szabó Zoltán: Zrínyi magyarsága

m mmmmmmm Zrínyi rnn^varsáöa 135 condotUeri. Ez még a kor vitézi-hősi gondolatvilága benne) mely inkább a török ellenséghez, mint a magyar hazához van kötve s a török-ellenesség nem magyar privilégium abban az időben, horvát tulajdonság éppúgy lehet, mint magyar vagy német Vagy egysze­rűen keresztény) mint a kor középeurópai papjaiban. Műveltsége ? Elsősorban soknyelvű műveltség volt) ami ugyan többnyire erősiti e haza fiában a magyarságot, dt létre nem hivja. Könyvtárának legolvasottabb kötetei az olasz szerzők, elsősorban Macchiavelli s általában inkább a korabeli egész emberiség tanitói csak, mint az éppen Magyarországon érvényes tanítások hirdetői. Viszont azt mégis valószínűtlen és oktalan dolog lenne hinni, hogy egész ok­talansággal és véletlenséggel bukkan föl Zrínyiben a magyar nem zetszemléletnek és a magyar politikaszemléletnek az a teljessége, mely életében, terveiben és műveiben megnyilatkozik. Honnan tehát e letisztult, teljes és kész magyar szemléletvilág, melynek sem elődje az ősökben nem volt, sem utódja a követőkben nem lesz ilyen tisztán, egész Rákócziig és aztán Széchenyiig, Alighanem : a szerepben. Ebben a szóban és ebben a foga­lomban : magyar. Zrínyi a korabeli legnehezebb és ezáltal legszebb európai feladatot találhatta meg. Ő az első, akinél magyarnak lenni e második magyar korszakban öntudatos és vállalt — feladat. Mert nézzük: mi keresett utat és teret a fiatal Zrínyiben. Nevelt- ségénél fogva egy keresztény szemlélet. Ezt megtalálta a magyar feladatban, mely már ekkor egy volt célban és módszerben a ke­resztény feladattal. Az államférfi volt a másik s volt-e nehezebb s ezáltal izgatóbb feladat e korban Európában, mint magyar érde­ket szolgálni államférfiui képességekkel. A harmadik a katona. S volt-e katonaibb dolog az akkori világban, mint magyarnak lenni. Petőfi sorát ő is leírhatta volna *. „ha nem születtem volna is ma­gyarnak, e néphez állanék ezennel én". A szigetvári ős halálának nem kellett föltétlenül magyarsághoz taszító hagyományként meg­jelenni a Zrinyi-fiakban, az egykori Zrínyi Miklós csakúgy volt horvát hős, mint magyar. Aligha tévedünk, ha azt gondoljuk ; Zrínyiben a magyarság nem annyira a múlt adottságaiból táplál­kozik, mint inkább a magyar feladat vállalásából, a magyar sze­rep ellátásából. De elég-e ez ? Ahhoz, hogy valaki érezze, hogy e nemzethez tartozik: e'ég. Ahhoz, hogy valaki olyan egészen magyar legyen, mint Zrínyi: ez nem elég. Magyarságának milyenségére, kvalitásban való értékére a művei szolgáltatnak magyarázó okot. Mert, ha magyarságának egyik létrehozója a magyar szerep vállalásai magyarságának meg­határozója a magyar helyzet felismerése. S ha Zrínyi azárt is válha­tott magyarrá, mert magáénak ismerte fel a magyar feladatot, az­ért is vállhatott ilyen magyarrá, mert reálisan meglátta a magyar helyzetet. Ez őszinte és reális látása teszi őt a legőszintébb ma­gyarrá, és minden időre magyarrá. Ez a magyar helyzet végső fokon „két pogány közti" helyzet, nagy népek közti helyzet; veszélyeztetett szigetnek lenni a német és török, vagya német és szláv tenger közepén, E geográfiai hely­zet é telmében magyarnak lenni kettős feladat: egyensúlyt tartani éa függetlennek maradni. A lelki helyzet a nagy magyarokban, elsőül ’■t

Next

/
Thumbnails
Contents