Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
Az úi magyar művelődés alapjai 119 III, Nincs az életnek egyetlen olyan vonatkozása sem, amelyben a hagyomány törvénye, a szokás el ne tudná igazítani a falusi embert. Az iskola nyújtotta műveltség a nép körében ehhez képest nagyon szűkkörű s nem pótolhatja a hagyományt, de nem is célja, hogy teljesen pótolja, A néphagyomány, a népi tudás a magyar nemzeti műveltség alkotó része, A középosztálynak annyira magáévá kell ezt tennie, mint amennyire sajátja a magyar nyelv. Nem elégedhetünk meg azzal tehát, hogy népi motívumokat vegyünk át az iskola nyújtotta kultúrába, hanem a nemzeti műveltség alapjává kell tennünk a népi műveltséget. Ezen kell tehát nyugodnia a középosztály nemzeti műveltségének is, melybe már beolvaszthatjuk az európai kultúrát. OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A NÉPHAGYOMÁNY A KÖZÉPOSZTÁLY iskolája a középiskola, mely alapot ad az európai műveltségi színt elérésére. Ez az iskolatípus azonban idáig csak a középosztály hagyományait vette tekintetbe, de a jövőben elgondolásunk szerint a középiskola alapjául is a néphagyományt kell tenünk. Ha ezt megvalósítjuk, áthidaltuk azt a roppant szakadékot, amely a nép és a középosztály között fennáll, s megszüntetjük a nemzet felső és alsó társadalmi rétegre oszló kétszintűségét, mely az ugor-bolgár-török együttélés óta a jobbágyság—nemesség társadalmi rétegein keresztül 1848-ig hivatalosan, paraszt és úr néven pedig napjainkig fennáll. A középiskolába azonban nem önálló tantárgyként óhajtjuk bevinni a népismeretet, hanem valamennyi tantárgy alapjává kívánjuk tenni. így a vallási órák a néplélektant, a néphitet, a magyar órák a népnyelvet, népköltészetet, a történelmi órák a néphagyományt s a népi művelődést, a földrajz-természetrajzi órák a tárgyi néprajzot, a népi természetismeretet a rajzórák a díszítő művészetet, az ének- és zeneórák a népzenét, a tornaórák a népi játékokat, táncot, stb, népszerűsítik. Minden középiskolai tantárgynak a népinemzeti alapból kell kiindulnia és az egész tanmeneten ennek az alapelvnek kell végighúzódnia, az első osztálytól egészen az érettségi vizsgáig. Még az európai művelődés csúcspontján sem mondhatunk le arról a kiaknázatlan, nagy nemzeti megújhodást jelentő forrásról, amit a néphagyomány jelent, aminthogy eszünkbe sem jut a magyar nyelvet világnyelvvel felcserélni. Egyébként Európa is azt kérdezi tőlünk, hogy mi az, amivel az európai kultúrát a magunkéból gazdagítottuk és nem azt nézi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai civilizáció nyújthat, Európa az egyéniséget keresi bennünk és nemzeti elfogultság nélkül mondhatom, hogy az is vagyunk- Ha nem kötik béklyóba a magyar iskolázást a külföldítanterv-sablonok, hanem ma
