Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
116 Dr> Györffy István a jövő tudománya és a népi- nemzeti műveltség építése már nem sok hasznát veszi. Ezért a szellemi néprajzi gyűjtés megindítását a legsürgősebb nemzeti feladatok egyikének tartom, A gyűjtésre elsősorban a képzett etnográfusokat használnám fel. Másodsorban számítok a tanító- és tanítónő-, valamint az óvónőképzők, a lelkészképzők növendékeire is, ha ezek előzőleg rendszeres néprajzi oktatásban részesülnek tanintézeteinkben. Tisztában vagyok vele, hogy e dilletáns gyűjtők ingyen munkája nem ér fel 15- 20 szakképzett gyűjtő munkájával, de minden eszközt megragadunk. Jó volna, ha állástalan tanítókat, tanítónőket, tanárokat, sőt szellemi inségmunkásokat, középiskolai tanu'ókat is a gyűjtésbe lehetne állítani. A MAGYAR „SKANZEN“ NÉPRAJZI MÚZEUMAINK néphagyománygyűjtése felette egyoldalú. Csak kiállításra alkalmas, főként népművészeti értékű tárgyakat gyűjtenek. Inkább esztétikai, nem pedig művelődéstörténeti, oktató célokat szolgálnak, A primitív kultúra egyszerű tárgyait nem igen gyűjtik. Azokra a tárgyakra sem terjed ki gyűjtő tevékenységük, melyek nagyságuknál fogva nem helyezhetők el a múzeum termeiben, ilyenek pl, a szekerek, bálványos borsajtók, székelykapuk, hajók, különféle malmok, fatorony, stb. Ezeket a nagyméretű tárgyakat ugyan fényképekben is be lehet gyűjteni, de a fénykép csak a tárgy felületéről ad némi képet, a belső szerkezet örökre elvész, így a fénykép a tárgyat semmiképpen sem pótolja, A nagy tárgyak bemutatására a szabadtéri múzeumok a legalkalmasabbak, hol a tárgyak valami tágasabb területen, a szabadban, eredeti céljuknak megfelelően vannak felállítva. Az első stockholmi ilyen múzeumról „Skanzen“-nek nevezzük a hasonló szabadtéri múzeumokat, Ma már nemcsak Stockholmban, hanem Finn-, Észt-, Lettországban is épültek hasonló múzeumok, sőt a románok Kolozsvárott és Bukarestben szintén létesítettek ilyenféle múzeumot. Hangsúlyozom azonban, hogy a szabadtéri múzeum első és utolsó sorban is múzeum, melynek létrehozása, berendezése és kezelése múzeumi szakemberek feladata, E mellett másodsorban idegen- forgalmi látványosság is lehet. Az anyag kiválogatása tehát egyedül néprajzi szakemberek feladata, úgyszintén a lebontás és felállítás néprajzi ellenőrzése is, A munkát azokkal a falusi emberekkel kell végeztetni, akik járatosak benne. Az építészmérnök legfeljebb technikai kérdésekben adhat tanácsokat. Azért tartom szükségesnek ezt hangsúlyozni, mert építészek néprajzi szakemberek kikapcsolásával építettek már eddig is vidéken idegenforgalmi népházakat, ezekben azonban a Skanzen gondolatának csak a fonákját ismerhetjük fel. Az ellen meg már eleve tiltakozunk, hogy „felfokozott" parasztházakat építsenek, amelyeket „nem kell szégyelnünk“ az idegenek előtt.
