Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
Az új magyar művelődés alapjai 113 Állatteleltető téli szállások a rideg jószágok számára a határban is voltak már a törökvilág előtt is. A mezőgazdasági szállás vagy tanya azonban az állatteleltetés kapcsán a törökvilág után alakult ki, már akkor, amikor a szántóföldközösség és egyéb hagyományos gazdasági kötöttség (nyomásos rendszer, vetés-kényszer) megszűnt, s a szétszórt szántóföldeket tagosították. Az elosztott legelőkről s a városbeli kertekből a jószágteleltetés a tanyára került Voltaképpen a tanya nem egyéb, mint a városból a határba, a szántóföldre kitelepített ólaskert. A mezőgazdálkodás magyar rendszere az Alföldön olyan erős, hogy a tanyarendszer mindenütt azonnal kialakul, ahol a tagosítást végrehajtják. A közigazgatás 150 év óta üldözi a tanyát, még sem bírt vele. A Bach-korszak erőszakkal akarta faluvá összehúzni. Nem sikerült. A hagyományos magyar gazdálkodási rendszerrel szorosan összefüggő tanyarendszert megváltoztatni nem lehet. Akár tótot, akár svábot telepítettek az Alföldre, annak csak magyarul lehetett s lehet gazdálkodnia s kénytelen a tanyarendszert átvenni, A magyar tanya nem azonos a nyugateurópai irtványeredetij, szétszórt településekkel, azok ugyanis önálló telepek, a magyar tanya azonban mindig egy népes, nagyhatárú, földmíves város vagy falu függeléke, A városhoz képest nyári vagy téli szállása a gazdának. Ősi, nomádrendszerű költözködő életmódunk ilyenformában maradt meg napjainkig. Ilyen kétlaki településformával — mely sajátos ősi magyar gazdálkodási rendszerünkből folyik — Európában sehol sem találkozunk, A tanyarendszert s annak a gazdálkodásmóddal, várossal való összefüggéseit még a hatóság sem igen érti meg, csak közigazgatási hátrányait látja. Pedig, ha utak épülnének a tanyák között, Európa legtökéletesebb mezőgazdasági és állattartási rendszere volna, mert magában egyesíti a magányos telep és a város minden előnyét, A gazda dologidőben a szántóföldjén lakhatik, a család minden munka ereje a'gazdálkodás szolgálatában állhat, a városból való ki-bejárá sál nem kell időt vesztegetnie, télen pedig pihenhet és művelődésének élhet a városban. Ezt a tanyarendszert a tudatlannak tartott magyar paraszt hagyományos alapon, teljesen egyedül fejlesztette ki, a mi viszonyaink között jobbat semmiféle gazdasági szakember nem tud nekik ajánlani, Ezért tudomásul kell vennünk és a hagyományos alapokon most már tudatosan tovább kell fejlesztenünk. VANNAK A MAGYAR paraszti gazdálkodásnak fiatalabb hagyományai, melyek parasztságunk életrevalóságáról tesznek tanúbizonyságot. Adataink vannak rá, hogy a parasztság az Alföldön a nagymérvű ármentesítést kezdetben ellenezte, njert hagyományos és gazdaságos, extenzív, n imádrendszerű állattenyésztését féltette. Valóban az ármentesítés teljesen átváltoztatta azt az évezredes vízközi életmódot, melybe a magyar paraszt ősi tájfajta állataival belenőtt.
