Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai

Az új magyar művelődés alapjai 109 Néphagyományaink között a magyar konyha az, amelyet a nyugateurópai kultúra legkevésbbé veszélyeztet, sőt ha szakácsmű­vészetünk fejlettségének tudatában lennénk, e téren a tőlünk nyu­gatra eső országoknak tanítómesterei lehetnénk. A NÉPI TUDÁS A MAGYAR népművészet megértéséhez és értékeléséhez csak szépérzék kell, ezért a népi műveltség ezen a síkján közelíti meg leghamarabb a tanult embert. Másként vagyunk a hagyományos népi tudással, A tanult em­ber többnyire el sem akarja hinni, hogy van olyan népi tudás is, amely nem felülről szállt le, hanem amelyet népünk önmagából termelt ki. Pedig van. Az egyedül élő vadász-halász- pásztornép is bőven ráér szemlélődni s leszűrt tapasztalatai tudássá érlelődnek benne, A tudás idővel hagyománnyá válik s a népi társadalomban nemzedékről- nemzedékre száll. Szinte meggyőződéssé vált már az a téves hiedelem, hogy az a paraszt, aki nem járt iskolába, tudatlan és műveletlen. Tudást a közfelfogás szerint csak az iskola és a könyv nyújthat- Ebből következik, hogy amit a paraszt a gazdaságában nem úgy csinál, ahogy a tan- és a szakkönyvekben meg van írva, az nem lehet jó. Nem veszik tudo­másul, hogy a népi tudást évszázadok, olykor évezredek tapaszta­lata szentesíti, s a paraszt nem butasága miatt maradi, hanem a jól bevált tapasztalat óvja minden olyan újítástól, amelynek egyelőre még nem látja jó kimenetelét. A Teremtő a talentumot úrnak, parasztnak egyformán adja. Csak a sors mostohasága s társadalmi berendezésünk fogyatékossága az oka, hogy annyi tehetség kallódik el a nép között. De nem jó szót használok, mert csak a középosztály számára kallódik el. Te­hetsége a maga társadalmi körében érvényesül. Esze a népi tudást gyarapítja, művészete önmagát és népi közösségét gyönyörködteti. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a hagyományos népi mű­veltség kerek egész, az élet minden vonatkozására kiterjedő művelődés. Nem nyolc-tíz tantárgya van, henem száz meg száz. Ha csak egy ki­csit is foglalkozunk a népi tudással, csodálattal látjuk annak sokol­dalúságot A parasztember a legapróbb részletekig ismeri háziállatai tájfajtáit, a talajnemeket, az időjárást, tud szerszámot készíteni, házat építeni, embert, állatot gyógyítani, ismeri a füveket, fákat, madara­kat, bogarakat s azok természetrajzát, A nap állásából, a csillagok járásából megmondja az időt. Tud mesélni, dalolni, táncclni, fonni, szőni, főzni, stb. Se vége, se hossza nem volna, ha mind felsorolnám a paraszti tudás körét. Mindezt a tudást nem az iskola adja, hanem apáról-fiúra, anyáról-leányra száll, A parasztemberek tudásában nincs is nagy fokozati eltérés. A hagyományos tudás egyenlően oszlik el a paraszti közösségen belül az egyének között. Az iskolázott és is­kolázatlan ember között nincs is más különbség, csak az, hogy az iskolázatlan ember nem tud írni-olvasni, de ez a fogyatékossága nem

Next

/
Thumbnails
Contents