Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
108 Dr Györffy István a mestere. Ez a „székely stílus" a faépítkezés jellegeit viselte magán s ezért az erdőtlen vidékeken, még Erdélyben sem volt anyagszerű, Magyarországon pedig egy-két kisebb épülettől eltekintve, nem tudott meghonosodni. Jó ideig a népi-nemzeti stílus kialakítására nálunk nem történt semmi további lépés, A.z utóbbi években azonban öt fiatal építész — anélkül azonban, hogy a magyar népi építkezés néprajzi irodalmát nagyobb figyelemre méltatta volna — újabb gyűjtéshez fogott s már több, parasztházakat ábrázoló képeskönyvet adott ki abból a célból, hogy ezek mintái alapján megindulhasson a tájjellegű, magyar népi-nemzeti stílusú építkezés. Mivel főleg az első tekintetre leginkább szembetűnő tornác és oromfal képzésében vélik felfedezni a magyar stílust, népi építőművészeti gyűjtésűk is majdnem teljesen e két jellegre szorítkozik, holott a népi építőművészetnek sok más fontos, sőt fontosabb eleme is van. A MAGYAR KONYHA UTOLSÓ HELYEN említjük a népművészetek közé sorolva a konyhaművészetet. Az utóbbi években kétségbevonták a magyar parasztasszony főzési tudományát. Ezt a megállapítást így általánosságban kimondani nem lehet. Kétségtelen, hogy népünk táplálkozási viszonyai rosszabbodtak, de a főzés tudománya nem hanyatlott, csak ritkábban kerül sor jobb ételekre, néhol pedig a főzésre. Sőt a világ népei között szinte egyedül állunk abban a tekintetben, hogy nálunk a férfi is tud főzni. Ezt a hagyományát a paraszt- ember a vadász-halász-pásztoréletből mai életformájába is átmentette, Ebből magyarázható, hogy a magyar férfiakból jó szakácsok válnak, s a magyar szakács-cukrász külföldön is keresett szakember, A parasztasszonyok főzésbeli járatlanságát már maga az a tény is cáfolja, hogy úri házaknál parasztlányok, asszonyok dolgoznak, mint mindenes-cselédek ; sokszor pedig mint önálló szakácsnők működnek az úri háztartásban, s így bőven van alkalmuk magukat a főzésben gyakorolni, sőt elsőrendű szakácsokká kiképezni, Európa ételkuliú'ájában a magyarnak jelentős szerepe van. Az ételkultúra Európa délkeleti részén a legfejlettebb- E téren Törökország vezet, A szerb és román konyha lényegében ennek egyszerűbb változata. A magyar konyhában az ősi magyar hagyományokon kívül óeurópai hagyományok is vannak, melyek részben közösek a szomszédos, szláv népekével, ezen kívül a törökség hatása is kikutatható. Magyar ételeink a külföldön is népszerűek. Magyar eledeleket ma már a külföldi vendéglők étlapjain feles számmal találunk, s eledeleink nyugat felé napról-napra terjednek, A külföldiek előtt félelmes hírű paprika, — mely hozzánk a törökvilág alatt jött a törököktől, - a világháború idején ismeretessé vált nyugaton is, ma pedig már egyre fokozódó kivitelünk van belőle.
