Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
102 Dr. Gjörffy István A DÍSZÍTŐMŰVÉSZET A MAGYAR beszédnyelven, zenei nyelven s a kifejező mozgásokon kivül a formanyelv is az, amelyen a magyar népi művészet megszólal, sőt a nagyközönség, ha a népművészetről hall, hibásan csak a diszitőművészetre gondol. Tulajdonképpen nem a személytelen nép a művész, hanem ennek egyes művészi tehetségű egyénei, akik a maguk gyönyörűségére mű- vészkednek, de nem egyéni, hanem közös stilusban. Szabadon használják más népművészek motívumait, de művészetük elismerését nem követelik. Minden anyagnak megvan a maga anyagszerű diszitménye, mely vidékről-vidékre változhatik, A magyar díszítőművészetet Huszha József fedezte fel a múlt század nyolcvanas éveinek elején. Leginkább a szűcs- és szűrhimzé- seket, székely kapufaragásokat, népi kerámiát tanulmányozta. Az európai, nemzetközi nagyművészet tiszteletében felnőtt közép- osztály észre sem vette és figyelemre sem méltatta volna a népi ornamentikát, ha Huszka rögtön fel nem fedezi annak honfoglaláskor!, sőt „szasszanida-perzsa", de még azon is túlmenő délnyugatázsiai több évezredes kapcsolatait. Mihelyt a magyar történelmi dicsőség bizonyítékai közé be lehetett a „parasztság által megőrzött ősi“ díszítő elemeket iktatni, a történelmi középosztály is szívesen vallotta magáénak a paraszti szűcs- és szűrornamentikát s ilyenformán hamarosan magyar „ornamentika“ lett belőle. Ma már tudjuk, hogy általános, anyagtól független magyar diszi- tésmód nincs. Minden anyagnak megvan a maga anyagszerű ornamentikája, mely időről-időre meg is változhatik. Az újabb kutatások azt is kiderítették, hogy elemi motívumok is vannak, melyek létrejöhetnek egymástól függetlenül, különböző helyeken és időkben. De ha elfogulatlanul nézzük Huszka motivum-bizonyitékait, azt is megmegállapíthatjuk, hogy csak Huszka nagy művészi fantáziája láthatott és látathatott bennük hasonlóságot, A chéták korát a honfoglalástól több, a honfoglalást pedig a múlt század végétől egy évezred választja eh Ezt a tenger sok időt Huszka bizonyítékokkal nem tudta áthidalni s a motívumok folytonos használatát sem tudta igazolni. Újabb kutatásainkból az is kiderült, hogy a hímzett szűcs- és szűr- ornamentika a múlt század elején keletkezett természetes virágok el- stilizálása folytán és a honfoglaláskori fémeszközök díszítési módjához nincs semmi köze, „Ha ilyen fiatal is ez az ornamentika, megközelíthetetlen eredetisége és kétségtelen szépsége jelent akkora értéket a magyar alkotó géniusz számára, mint amekkora érték volna 1500 éven át változatlan konzerváló ereje, ha ugyan ilyen erőt módunkban volna ki mutatni“ — jegyzi meg találóan Viski Károly a Magyarság Néprajzában, Huszka egy fél évszázadon át megfelebbezhetetlen tekintélye volt a magyar ornamentikának s megalapítója a turánizmusnak. Jelentéktelen néprajzi vagy népművészeti hasonlóság folytán rokonná vált Ázsia minden számottevő népe. Építészeink szabadon válogat-
